Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Egyesült Államokban minden második évben tartanak választásokat.
Ekkor újraválasztják a teljes 435 tagú képviselőházat és a 100 tagú szenátus nagyjából egyharmadát (idén 35 szenátort). Ekkor tartanak kormányzóválasztásokat is (idén 36 államban), és helyi népszavazásokat is. Ezenkívül képviselőket választanak a helyi végrehajtó, törvényhozó és bírósági hivatalokba is.
Bár elnököt csak minden negyedik évben választanak, a félidős választásokon értékelik a választók az elnök teljesítményét, és az esetleges újraválasztás felé vezető nagy csatához is főpróbát jelentenek. Döntő jelentőségű lehet a választás azért is, mert a kormányzó (elnököt adó) párt számára nem mindegy, hogy az elnökválasztás előtti két évben kormánypárti vagy ellenzéki kongresszussal kell szembenéznie. Joe Biden elnöksége szempontjából sem mindegy tehát, hogy a demokraták elvesztik-e szűk többségüket a képviselőházban és a lehető legminimálisabb (mindössze a szenátus elnökének számító alelnök jelentette) többséget a szenátusban.
Márpedig néhány nappal a november 8-i választás előtt szinte biztosra vehető, hogy az amerikai liberálisok elbukják az alsóházat, és most már a szenátusban is republikánus többség valószínű.
A félidős választásokat az elnök munkájáról szóló népszavazásnak is tekintik. Eredménye szinte mindig kedvezőtlen a hatalmon lévő párt számára, kivéve 1934-et, a nagy gazdasági világválság időszakát, és 2002-t, a 2001. szeptember 11-i terroristatámadások után kialakult nemzeti egység miatt - emlékeztet elemzésében a jobboldali francia napilap, a Le Figaro.
A közvélemény-kutatások szerint a mindössze 41%-os támogatottsággal nagyon úgy tűnik, hogy Joe Biden nagyobbat bukhat, mint elődei. Már most is alig van többsége mind a képviselőházban, mind a szenátusban (előbbiben 220-212 a mandátumok aránya, utóbbiban 50-50, és szavazategyenlőség esetén az alelnök Kamala Harris szavazata dönt). Biden bukása a képviselőházban vagy a szenátusban, vagy akár mindkettőben megnehezítheti mandátumának hátralévő részét.
A RealClearPolitics hírgyűjtő oldal pénteki becslése szerint 228 republikánus hely tűnik biztosnak és mindössze 174 demokrata, 33 helyen pedig nem megjósolható az eredmény. Mivel a többséghez 218 hely kell, így szinte biztos, hogy a jobboldal átveszi a képviselőház irányítását.
A FiveThirtyEight amerikai honlap (amelyet Nate Silver választási statisztikus üzemeltet) szintén pénteki előrejelzései szerint
az Egyesült Államokban a Grand Old Partynak (Régi Nagy Pártnak) nevezett republikánusoknak 84 százalékos esélye van arra, hogy többséget szerezzenek a kongresszus alsó házában. Ez statisztikailag óriási valószínűség.
Győzelmük esetén a republikánusok már bejelentették, hogy mit terveznek:
meghallgatásokat tartanának a koronavírus-járvány eredetéről, az afganisztáni kivonulásról vagy az igazságügyi minisztérium Donald Trump volt elnök elleni indított (több mint furcsa) vizsgálatáról. Programjukban az adócsökkentések mellett a közkiadások csökkentése is szerepel.
A képviselőház tekintélye ugyan nem ér fel a szenátuséval, de miután a képviselők terjesztik elő a költségvetési tervezeteket, pénzügyi kérdésekben nekik van a legjelentősebb szerepük. Emellett alkotmányos felelősségre vonási eljárást is kezdeményezhetnek az elnök ellen.
A félidős választások egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb kérdése most az, hogy
meg tudják-e tartani a demokraták a szenátust, vagy azt is elbukják.
A szenátusban, ahol a választott tisztségviselők hat évig töltenek be tisztséget, jelenleg harmincöt helyről szavaznak újra. Most a 2016-ban (vagyis Donald Trump republikánus sikerhullámot előidéző győzelmekor) megválasztott szenátorok helyéről döntenek, így a demokraták elvileg kedvező helyzetben vannak: mindössze 14 helyet kell megvédeniük, míg a republikánusoknak 21-et.
Több képviselői helyért folytatott küzdelem várhatóan rendkívül szoros lesz. Georgiában, a hagyományosan konzervatív déli államban, amelyet 2020 novemberében Joe Biden nyert meg, a hivatalban lévő demokrata baptista prédikátor Raphael Warnock a Donald Trump által támogatott Herschel Walkerrel, a korábban több NFL-ben játszó csapatban is focizó politikussal vívja meg csatáját. A közvélemény-kutatások sokáig a demokrata jelölt (egyre szűkülő) előnyét mutatták, az utolsó 11 kutatásból hat szerint azonban már a republikánus Walker vezet (egy pedig döntetlen). A speciális georgiai törvények szerint itt az is elképzelhető, hogy december 6-án pótválasztást kell tartani, mert a választás ebben az államban csak akkor eredményes, ha valamelyik jelölt már most megkapja az 50 százalékot, ez pedig a várható szoros eredmény miatt nem biztos.
Georgián kívül a republikánusoknak még Arizonában, Nevadában és New Hampshire-ben van komoly esélye elvenni a szenátusi helyet a demokratáktól.
Nevadában - Georgiához hasonlóan - a választás előtti héten a republikánus jelölt (Adam Laxalt, akit Donald Trump volt elnök személyesen is támogat) hajszállal átvette a vezetést a hivatalban lévő Catherine Corzet Mastótól. Arizonában 2016-ban az azóta meghalt, Donald Trumppal ellenséges viszonyban lévő John McCain támogatásának köszönhetően nyert a demokrata Mark Kelly, aki sokáig nagy fölénnyel vezetett a közvélemény-kutatásokban, az utolsó héten azonban két kutatás itt is döntetlent mutatott. New Hampshire-ben pedig a sokáig 10 százalékponttal vezető demokrata Maggie Hassanra jött fel az utolsó hetekben az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, a két Bíborszívvel is kitüntetett (ez azt jelenti, hogy Afganisztánban kétszer is megsebesült az ellenséggel folytatott harcban) Don Bolduc, aki Donald Trump egyik leglelkesebb támogatója.
Egy olyan állam van, ahol demokrata trónfosztás képzelhető el. Pennsylvaniában a hivatalban lévő republikánus szenátor, Pat Toomey visszavonult, miután a párttagság óriási felháborodással fogadta, hogy elárulta Donald Trumpot. A megüresedett helyért vívott harcban a demokrata John Fetterman sokáig magabiztosan vezetett (Pennsylvania az esetek többségében demokrata jelöltekre szavaz), de a hajrában itt is érvényesült az országos tendencia, a Dr. Oz Show műsorvezetőjeként országos hírnévre szert tett szívsebész, a republikánus Mehmet Oz az utolsó héten átvette a vezetést, az utolsó hat kutatásból ötben már ő vezet.
Érdekesség, hogy ő az első muszlim jelölt, akit szenátori posztra jelöl a két nagy párt bármelyike, ami kifejezetten ironikus a demokraták korlátlan bevándorlást támogató politikája mellett: megint csak úgy tűnik, hogy a demokraták egyszerűen a képzetlen, olcsó munkaerőt jelentő tömegeket akarják betelepíteni azért, hogy a választáson szavazatokat kapjanak, de integrálni a republikánusok akarják őket.
A már idézett FiveThirtyEight szerint
55 százalék a valószínűsége, hogy a republikánusok átveszik az irányítást a szenátusban.
A szenátusnak a jogalkotásban van kulcsszerepe. Amellett, hogy törvényeket kezdeményez és szavaz meg, megerősíti vagy elutasítja a Fehér Ház kormányzati, szövetségi és bírói tisztségekbe történő kinevezéseit, beleértve az alkotmánybíróság szerepét betöltő kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot is.
Miközben az amerikaiak a képviselőház és a szenátus egy részének megújításáért járulnak az urnákhoz, számos helyi választásra is sor kerül a „félidős választások" során.
Tizenhat demokrata és húsz republikánus kormányzói hely, valamint több száz helyi végrehajtó, törvényhozói és bírói tisztség a tét. Több városban (Los Angeles, Oakland, a főváros Washington D.C.) önkormányzati választásokat is tartanak.
Bár ezek a helyi szintű választások másodlagosnak tűnhetnek, a leadott szavazatok döntő fontosságúak lehetnek a jövőbeli elnökválasztás szempontjából. Arizonában, ahol Joe Biden kevesebb mint húszezer szavazattal nyert Donald Trump ellen 2020 novemberében, a Republikánus Párt három kormányzó-, államtitkár- és főügyészjelöltje azt mondja, hogy ők nem hitelesítették volna a végeredményt.
Ha ők győznek, választójogi reformot indíthatnak el ebben az úgynevezett ingadozó államban („swing state”), például a szavazási eljárások átírásával vagy a választói regisztrációra vonatkozó előírások megváltoztatásával. Hasonló a helyzet több más államban is, ahol szintén vitatott volt az eredmény (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Nevada).
Miután a Legfelsőbb Bíróság tavaly júniusban hatályon kívül helyezte az amerikai nők terhességmegszakításhoz való jogát szövetségi szinten szabályozó „Roe kontra Wade" ítéletet, és újra a tagállamok hatáskörébe utalta a kérdést (vagyis a baloldali sajtó állításával ellentétben nem tiltotta be az abortuszt, hanem azt mondta, hogy arról nem szövetségi - országos - szinten kell törvényeket alkotni, hanem az 50 tagállamban), a demokraták megpróbáltak az abortusszal kampányolni.
Egy pennsylvaniai útja során Joe Biden elnök megígérte, hogy ha pártja megtartja a többséget a kongresszusban, akkor már januárban beiktatja az abortuszt a szövetségi törvénybe, így az minden államban legálisan igénybe vehető lesz, függetlenül attól, hogy a „Roe kontra Wade" ítélet hatályon kívül helyezését követően 13 államban betiltották az abortuszt, további államokban pedig szigorították a szabályait.
Ugyanakkor az utolsó hetekben a demokrata kampány kifulladt, a felmérések ráadásul azt mutatják, hogy az amerikaiak számára az abortusz kérdése nem jelent prioritást.
A választások előtt három héttel a Siena Intézet és a New York Times által közösen készített felmérés szerint
az amerikaiak 26%-a a gazdaságot, 18%-a pedig az inflációt nevezi meg fő gondként, messze megelőzve az abortuszt, amely mindösszesen 5%-nak fontos szempont.
Több államban (Kalifornia, Kentucky, Michigan, Montana, Vermont) a választóknak népszavazáson kell dönteniük erről. Arkansas, Missouri, Észak-Dakota és Dél-Dakota választópolgárainak pedig arról kell dönteniük, hogy legalizálják-e a kannabiszt.
Ami a legnagyobb téttel bíró kongresszusi választásokat illeti:
két évvel az elnökválasztás előtt a demokraták elveszíthetik az alsó- és a felsőházat is
, ez pedig akár a láthatóan egyre súlyosabb mentális problémákkal küzdő Joe Biden idő előtti bukásához is vezethet. Donald Trump pedig akár heteken belül bejelentheti indulását a 2024-es elnökválasztáson.
