Új vezetőket választottak maguknak a radikális baloldali német Zöldek, miután tavaly kormányra került pártjuk, s két eddigi társelnökük, Robert Habeck és Annalena Baerbock miniszterek lettek. A Zöldek két új társelnöke Omid Nouripour és Ricarda Lang lett – írja a Mandiner.
A migrációs hátterű Nouripour 1975-ben született Iránban, a család 1988-ban vándorolt ki az NSZK-ba, ahol Frankfurtban telepedtek le.
1996-ban, érettségije évében lépett be a Zöldek pártjába. A mainzi egyetemen kezdett filológiát, politikatudományt és jogot hallgatni, de tanulmányait nem fejezte be,
következésképpen: még mindig nincs diplomája.
2002-ben már a Zöldek elnökségi tagja lett, a pártban a „szélsőjobboldaliság-bizottság" tagja is volt. Először 2006-ban lett Frankfurt egyik körzetének a képviselője a berlini Bundestagban (a német szövetségi parlament alsóháza). 2021-ben újra Bundestag-képviselőnek választották.
Nouripour iszlám vallású, a német mellett iráni állampolgár is,
utóbbiről ő saját bevallása szerint lemondana, csak ez Iránban gyakorlatilag lehetetlen kérés.
A Zöldek másik új társelnöke Ricarda Lang, aki 1994-ben született Baden-Württembergben. Gyermekét egyedül nevelő anyától származik. 2012-ben elkezdte jogi tanulmányait Heidelbergben, ám azokat nem fejezte be, így
neki sincs diplomája.
18 évesen lépett be a Zöldek pártjába, ahol az ifjúsági tagozat egyik vezetője és szóvivője lett, ma a radikális párt balszárnyának egyik képviselőjeként tartják őt számon.
Lang az első vállaltan biszexuális képviselő a Bundestag történetében. Politikusként a társadalmi igazságosság és a „queerjogok" ügyét kívánja felkarolni.
A Mandiner emlékeztet rá: a Zöldek újdonsült iráni migrációs hátterű társelnöke egy saríáról – az iszlám jogrendról – szóló, a bevándorlásellenes, radikális jobboldali AfD által kezdeményezett 2018-as parlamenti vitában arról beszélt:
Nagyon sokféle saría létezik. A mi munkánk az, hogy biztosítsuk, hogy azokat a részeit, amik összhangban vannak az alaptörvénnyel, érvényesíteni lehessen. És amik nincsenek összhangban, azokat nem. De számos válfaja van a saríának.
A Tichy's Einblick című német lap, amely most felidézte a korábbi vitát, hozzáteszi:
a saría a sok helyen brutálisan alkalmazott büntetőjogon kívül vallási, imádkozási és étkezési szabályokat állít fel a muszlimok számára, amik a vallásszabadság miatt nem ütköznek a német jogba.
Ezeket viszont nem kell külön biztosítaniuk a német politikusoknak, hiszen a muszlimok így is szabadon élhetik meg a hitüket a német jogrendszer keretei között.
Ahogy arról az Origo beszámolt,
a zöld párti, iráni származású Omid Nouripour 2019 júniusában ellenvéleményét fejezte ki egy, az Irán által támogatott Hezbollah libanoni terrorszervezetet elítélő javaslattal kapcsolatban a Bundestag egyik ülésén.
Az említett ülésen szintén az AfD kezdeményezte a Hezbollah politikai szárnyának a betiltását Németországban (a katonai szárnyát korábban már betiltották), de javaslatával a bevándorlásellenes párt egyedül maradt. Végül hosszas viták után 2020 áprilisában betiltották Németországban a Hezbollah politikai szárnyát is.
A zöld párti, iráni migráns hátterű politikus korábban aktív szerepet vállalt az Izrael-ellenes BDS nevű bojkottmozgalomban is.