Emmanuel Macron folyamatosan zuhan, Marine Le Pen egyre erősebb a vasárnapi választás előtt

Franciaországban vasárnap tartják a köztársasági elnökválasztás első fordulóját, szombattól egyébként kampánycsend van az országban. Egy hónappal ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy ne Emmanuel Macron nyerjen és maradjon elnök, az elmúlt hetekben viszont rengeteg hibát elkövetett, Marine Le Pen ugyanakkor jól szerepel. 

A McKinsey-botrány

A francia elnökválasztás első fordulója előtti időszak legnagyobb botránya kétségtelenül Macron nevéhez fűződik: a McKinsey-ügy elsősorban Macron szavazóbázisát gyengítheti, illetőleg növelheti az ellene szavazók számát is.

Az amerikai McKinsey tanácsadó céget többek között a 2007-2008-as pénzügyi válsággal és az Amerikát sújtó, több ezer halálos áldozatot követelő ópiát tartalmú gyógyszerek járványszerű terjedésével is összefüggésbe hozták. A CIA-nak is dolgozó amerikai cégóriás 2017-ben is segítette Macron kampányát, amit Macron, már köztársasági elnökként nagy értékű megbízásokkal hálált meg, ez pedig, ahogy azt az ügyészségi vizsgálat kapcsán nyilvánosságra hozták, több százmillió euróval károsította meg a francia adófizetőket.

Macron egyébként is szorosan kapcsolódik a McKinsey vállalatcsoporthoz, nem véletlen, hogy megválasztását követően a cég emberei fontos kormányzati, vagy éppen pártszerepeket kaptak. Mint például Paul Midy, aki Macron pártjának, az LREM-nek a főigazgatója lett, miután 10 évig az amerikai cég alkalmazottja volt. Az LVSL független médiaforrás értesülése szerint a McKinsey havi kétmillió eurót kapott a kormánytól a COVID elleni vakcinaterv kidolgozásáért és működtetésért, a Szenátus által készített vizsgálati anyagban pedig az szerepel, hogy erre a munkára 2708 eurós (több, mint egymillió forint!!) napidíjat számított fel a McKinsey, több éven keresztül.

De akadnak más megbízatások is. 2020-ban az oktatási minisztérium felkérte a McKinsey-t, hogy tartson bemutatót egy, a tanárok értékeléséről szóló Unesco által szervezett szemináriumon, amelyet a járvány miatt végül soha sem tartottak meg. A McKinsey ennek ellenére gond nélkül felvette a majdnem 500 ezer eurós „szolgáltatási” díjat. Végül készítettek egy tanulmányt, amely a „Marianne” hetilap értesülése szerint az OECD és az Európai Bizottság honlapjain szabadon elérhető adatok, ábrák összeollózásából állt. Ugyanebben az évben a kormány távmunkára vonatkozó oktatási útmutató elkészítésével is megbízta a McKinsey-t, amelyért az amerikai cég 235 620 eurót számlázott ki. De a legabszurdabb az, hogy ez a vállalat 2011-2020 között egyáltalán nem fizetett társasági adót, miközben több százmillió eurós forgalmat bonyolított le (csak 2020-ban 329 millió euró volt a forgalma).

Hogy összesen mennyi pénzt kapott a francia kormányzattól, azt egyelőre csak találgatni lehet. Viszonyítási alapként érdemes megjegyezni, hogy a minisztertanács 2018-ban 379,1 milliót költött (tanácsadásra), ez az összeg jóval több, mint a duplájára, 893,9 millió euróra nőtt 2021-ben. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy 2021 februárja óta a McKinsey auditálási igazgatója a korábban 33 évig a CIA-nak dolgozó Dawn Scalici lett, miután a McKinsey 10 millió dollárt vett fel a CIA átstrukturálásáért.

A botrány folyamatosan téma a közösségi platformokon, a nyomtatott sajtó szintén napi rendszerességgel ír róla, úgy tűnik, hogy az ukrán háború mellett ez az ügy lett a kampány egyik legfontosabb témája. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés politikusa „igazi állami botrányról” beszél, Éric Zemmour szerint Macron „visszaküldte a liftet azoknak, akik a kampányát segítették 2017-ben”. Vagyis, súlyos korrupcióról van szó Zemmour szerint.

A macroni hatalmi gépezet kezdettől fogva a rá jellemző arroganciával kezelte az ügyet, amely szerintük „nem is létezik”, de ha mégis létezik, akkor arra a „mindenki alkalmaz tanácsadó cégeket” választ adják.

A francia elnökválasztás első fordulója előtti időszak legnagyobb botránya kétségtelenül Macron nevéhez fűződik Forrás: POOL/AFP via Getty Images/Ludovic Marin

De egy másik ügy is komoly veszélyeket rejt Macron számára. Az „Off Investigation” portál címlapsztorija Macron titkos, offshore paradicsomokba kiszervezett vagyonával foglalkozik, egy Macron korábbi munkahelyén, a Rothschild bankban dolgozó vezető információi alapján.

Macron-Marine Le Pen a második fordulóban?

Ami a várható eredményeket illeti, nagyon úgy néz ki, hogy 2017-hez hasonlóan egy Macron-Le Pen párviadal következik, és a hagyományos baloldal jelöltjei már az első körben elbuknak. Ezt mondja Paule Cébille, az Ifop közvéleménykutató elemzője is. Cébille arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2017-es választásokkal elletétben más Macron és megint más Marine Le Pen dinamikája, előbbié leszálló, Marine Le Pené pedig felszálló ágban van és ezért az is elképzelhető, hogy még szorosabb lesz a küzdelem és az eredmény, mint az várható, akár Marine Le Pen is győzhet az első fordulóban. És a másodikban is. Erősödnek azok a hangok is, amelyek szerint Zemmour tábora, a Republikánusok egy része és a bizonytalanok közül is lesznek olyanok, akik a nemzeti, szuverenista politikát képviselő Marine Le Penre szavaznak majd annak ellenére, hogy sokak szerint Zemmour és Le Pen tábora „nem feltétlenül járható át”.

Macron-Le Pen csata lehet a második fordulóban? Forrás: AFP/Nicolas Tucat

Az elemzők azt is sejtetik, hogy Zemmour megjelenésével a Marine Le Pen féle Nemzeti Tömörülés a jobbközép irányába mozdult el, míg Zemmour lett az új radikális jobboldal, ezért Macronnak elemi érdeke, hogy Marine Le Pent továbbra is a „kötelező jelleggel elszigetelendő” szélsőjobboldalon tartsa. Mivel Macron a hihetetlenül intelligens, jól fogalmazó filozófus-esszéírótól, Zemmourtól rettegett, ezért vele ijesztgették a baloldali szavazókat, Marine Le Pen így besétált jobbközépre.

Marine Le Pen megerősödésével ezért is lendült Macron kemény támadásba Marine Le Pen ellen az utóbbi napokban, az „Aujourd’hui” napilapban például azt mondta, hogy „Marine Le Pen szociális programja egy hazugság, rasszista és borzasztóan brutális”. Ami, tegyük hozzá, persze nem igaz.