Amerika az európai emberekkel fizettetné meg a háború árát

Több terv és tényező utal arra, hogy Európával és közvetve pedig az európai lakossággal fizettetnék meg az orosz-ukrán háború folyamatos és igen magas költségeit. Egyes hadiipari cégek ugyanakkor jól profitálnak Európa fegyverkezési kiadásaiból. Heti összefoglaló.

Nagyot bukhat Joe Biden az ukrán dróntámadások miatt megugró benzinárakon – írta meg a Világgazdaság. Tavaly év vége óta először fordult elő az Egyesült Államokban, hogy a benzinárak éves szinten emelkedtek. A tendencia az iparági szakértők szerint pedig a következő hetekben és hónapokban is folytatódhat, különösen akkor, ha az orosz olajipari létesítményeket továbbra is sikeresen veszik célba az ukrán drónok. 

Mindez kellemetlenné válhat Joe Biden amerikai elnök számára is, mivel az üzemanyag drágulása zsigeri reakciókat vált ki az emberekből,

egyebek között azokban az úgynevezett csatatérállamokban is, amelyeknek döntő szerepük lesz az elnökválasztáson, mivel csak az utolsó pillanatban dőlhet el a küzdelem Donald Trump és Biden között.

 

Benzinár-húzta infláció a tengerentúlon 

Az orosz finomítók elleni dróntámadások is felfelé hajtják az árakat, ugyanis Oroszország kénytelen benzint importálni a belső fogyasztás kielégítésére.

Fotó: Erik Mclean / Unsplash

Még mindig a benzináraknál maradva: a drágulás egyenes következménye a magasabb infláció, és hogy elkezdheti-e a Fed a kamatvágást. A kamatlábak márciusi csökkentésére már nem számítanak, a befektetők most inkább júniusban vagy júliusban várnak ilyen döntést. Az megszokott, hogy a tél végén nőnek az üzemanyagárak az Egyesült Államokban, viszont a jó idővel megnő a kereslet is, mert többen ülnek autóba, amikor melegebb lesz és hosszabbodnak a nappalok.

 

Ukrajna-hatás Európában is

Noha Európa pénzzavarban van, de agresszíven militarizálódik. 

Nőnek a katonai kiadások, a hadiiparba óriási pénzeket fektetnek, 

Ukrajna katonai eszközökkel való megsegítése miatt a hadibüdzsének a GDP évi 3 százalékos szintjére való felemelése van napirenden. A háborús hangulat erősödésének jele Németországban az atombiztosnak hirdetett óvóhelyek iránti ugrásszerűen megnövekedett kereslet – emelte ki a Világgazdaság cikke. 

A másik kiemelhető példa Románia, amely tagállam megkezdte Európa legnagyobb NATO katonai bázisának építését. A román kormány lényegében a semmiből épít egy teljesen új várost Mihail Kogalniceanu község közelében, vagyis a nagy kikötőváros, Constantától nem messze. A meglévő kisebb katonai bázist jelentős mértékben kibővítik. 

Több mint 10 ezer NATO-katonának óvoda, iskola, kórház, üzletek és játszóterek állnak majd a rendelkezésére. 

Mindezt 2,5 milliárd euróból építenék meg.

Makrogazdasági szempontból mindezeknek több a negatív, mint a pozitív hozadéka. Az EU gazdaságilag a recesszió szélén táncol, a 27 tagállam tavalyi teljesítménye (GDP-növekedése) 0,7 százalékot tett ki. És idén sem várható ennél lényegesen nagyobb növekedési ütem.

 

Új korlátozásokat vezet be az EU az ukrán agrárimportra

Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára. Az Európai Bizottság januárban javasolta a hosszabbítást és úgynevezett „vészfék” bevezetését csirkére, tojásra és cukorra abban az esetben, ha az ukrán import mennyisége meghaladja a 2022-est és a 2023-ast. 

A gazdák hónapok óta tartó tiltakozása miatt azonban az uniós törvényhozók a vészfék bevezetését a 2021-es, vagyis a háború előtti szinten szabták meg.

Bővítették azoknak az áruknak a listáját is, amelyekre a vészfék vonatkozik: felkerült a zab, a kukorica, a zabdara és a méz is, esetükben azonban a 2022-es és 2023-as import átlaga az irányadó – számolt be a Reuters. A bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy figyelemmel kíséri az ukrán búza és más gabonafélék behozatalát, és intézkedik, ha azok zavart okoznak az uniós piacokon.

Dühös európai gazdák tüntetnek a közös agrárpolitika ellen Brüsszelben 2024. február 1-én
Fotó: Hans Lucas via AFP/SOPHIE HUGON/Sophie Hugon 

 

Leszakadt az olajárplafon

 "Az amerikai energiaügyi miniszter szerint az orosz olajra kivetett árplafon sikeres. Az volna?" – tette fel a kérdést a kijelentés kapcsán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalára feltöltött bejegyzésében mutatott rá a valóságra.

A szakértő jelezte: Kína napi 1,7 millió hordó orosz nyersolajat importál, amivel a kereskedelmi forgalom idén új rekordot dönthet. A Urals típusú orosz nyersolaj hordónkénti ára elérte a 78 dollárt, ami 18 dollárral meghaladja a hatvandolláros árplafont és mindössze hét dollárral marad el a nyugati típusú Brent aktuális árától.

A büntetőintézkedés hatálybalépésekor a különbség még 37 dollár volt.

 Az oroszok tehát úgy találtak új piacot a termékeiknek, hogy közben sikerült ledolgozniuk az árhátrányukat.

Hortay Olivér szerint kérdés, mit tartanának az amerikaiak kudarcnak, ha ez lenne a siker.

 

Újabb Ukrajna-adósságot varrna Európa nyakába Amerika 

Az Egyesült Államok azt javasolta a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 csoportnak, hogy hozzanak létre egy különleges célú eszközt, amellyel legalább 50 milliárd dollár értékű kötvényt bocsáthatnak ki a befagyasztott orosz állami vagyonból származó nyereség fedezetével, és a bevételt Ukrajna támogatására használnák fel, értesült a Bloomberg megbízható forrásokból.

 A 280 milliárd dollárnyi zárolt orosz vagyon nyereségéből létrehozott kötvényt „szabadságkötvénynek” neveznék és a központi banki eszközt egyesítené.

A hírügynökség emlékeztetett, hogy Oroszország befagyasztott eszközeinek több mint kétharmada az EU-ban van zárolva, ahol mintegy 3,6 milliárd dollárnyi nettó nyereséget termelnek évente. A leendő kötvénykibocsátásból származó bevétel majdnem elérné a 60 milliárd dollárt – vagyis azt az összeget, amely elakadt az amerikai kongresszusban.

A háború kritikus szakaszában van, és a nyugati szövetségesek azért küzdenek, hogy finanszírozzák Kijevet. Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján is megvitatják, hogy hogyan lehetne a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére használni.