Már megint itt az influenza

A tél a megfázások és az influenza időszaka is. Sokan megbetegedtek már a vírustól, de ha megpróbálunk felkészülni, elkerülhetjük hogy elkapjuk a betegséget. Cikkünkben a betegség tüneteiről, a lehetséges kezelési módokról is olvashatnak.

Az influenza fertőző betegség, okozója az influenzavírus (Orthomyxovirus influensae), melyet 1933-ban izoláltak először. A vírusok cseppfertőzéssel, nyálcseppecskék vagy kicsiny aeroszolok segítségével terjednek. A fertőző forrás a beteg vagy a lappangási idő alatt a vírushordozó ember. Az orron vagy szájon át belélegzett vírusok lerakódnak a légutak nyálkahártyájában, és szaporodni kezdenek. Egy speciális enzim teszi lehetővé a vírusok kiszabadulását a sejtből. A lappangási idő egy-három nap, ezalatt a megfertőzött ember még tünetmentes, de már terjeszti a betegséget. Az északi féltekén az influenza ősszel és télen jelentkezik, nagy tömegeket érintő járványok 3-4 évente zajlanak.

A betegség típusai

A vírusokat felületi antigénjük alapján A-, B- vagy C-csoportba, illetve ezeken belül számos alcsoportba sorolják. Az A-vírusok a leggyakoribb járványokozók, országos, sőt világjárványokat okoznak. Felületi antigén tulajdonságaikat (melyek alapján az emberi szervezet védekező mechanizmusai felismerik a kórokozókat) gyakran változtatják. Az emberen kívül néhány állatfajt (pl. sertést, lovat, madarakat) is megfertőznek. A B-vírusok antigén szerkezete stabilabb, és csak az embert fertőzik meg. Főleg helyi járványokat okoznak. A C-vírusok ritkán okoznak járványokat, akkor is elsősorban gyermekközösségekben terjednek.

Jellegzetes tünetek

Jellemző a tünetek hirtelen kialakulása és gyors rosszabbodása. A leggyakoribb tünetek: rossz közérzet, elesettség, magas (39-41 fok) láz, erős torokfájás, fejfájás, ízületi- és végtagfájdalom, száraz köhögés. Az influenzás súlyos beteg benyomását kelti, az összkép jellegzetes, jól elkülöníthető a jóval enyhébb panaszokkal járó közönséges megfázástól vagy náthától. A betegség általában 5-10 nap alatt lezajlik, gyengeség és fáradékonyság, esetleg mérsékelt száraz köhögés tovább is fennmaradhat.

A klinikai kép jellegzetes, a diagnózis felállításához kiegészítő vizsgálatokra nincs szükség. A laboratóriumi leletek gyakran fehérvérsejt szám csökkenést mutatnak. Mérsékelt fehérjevizelés előfordulhat. A vírusokat garatból nyert váladékból, tojásembrióba vagy sejtkultúrába történő oltással izolálják.

Szövődményként felléphet légzőszervi bakteriális felülfertőződés, mely helye szerint lehet középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő-, vagy tüdőgyulladás. Ilyenkor az emberi szervezetben egyébként is jelenlévő, vagy egyéb baktériumok szaporodnak el, kihasználva, hogy a szervezet védekező képességét az influenzavírus legyengítette. A beteg állapota tovább romlik, a láz nem szűnik, a köhögés váladékossá válik, a köpet és az orrváladék sűrű lesz. A nem légzőszervi szövődmények ritkábban, a lábadozási szakban lépnek fel, agyhártya-, agyvelő-, vagy szívizomgyulladás alakulhat ki. A szövődmények felelősek az influenza által okozott halálesetek túlnyomó többségéért. Elsősorban a csökkent védekezőképességű embereket, tehát a csecsemőket, terheseket, időseket, krónikus betegségekben (pl. asztma, szívbetegség, vesebetegség) szenvedőket fenyegetik.