A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható. Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek előállításához nélkülözhetetlen, a máj epesavtermelésénél is jelentős mennyiség kerül belőle felhasználásra. Sok embernek mégis szigorúan kell ügyelnie a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj maga is eléget termel ahhoz, hogy az fedezze a test szükségleteit.
A koleszterin vízben rosszul oldódik, ezért a vérben csak nehezen továbbítható. A vérben történő továbbjutást a koleszterinszemcsét körülvevő fehérjeburok segíti elő, amit lipoproteinnek neveznek. A különböző lipoproteineket a sűrűségük alapján osztályozzák: különösen fontos az alacsony denzitású (low density lipoprotein: LDL) és a nagy denzitású (high density lipoprotein: HDL).
A károsító LDL
A vérben az LDL tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különböző szerveihez, ahol felhasználódik. Ha a véráramban túl sok az LDL, könnyen létrejöhet lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringő felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd beépülnek az erek falába. Így idővel kis párnácskák képződnek, melyek az ereket beszűkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. A sok koleszterin legtöbbször sok veszélyes LDL-koleszterint is jelent.
A jó HDL
A HDL kisméretű, koleszterintartalmú szemcséket jelent, amik - ellentétben az LDL-lel -, hasznosak. Különleges tulajdonságuk, hogy az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni, és azt a májhoz szállítani. A máj ezután kiválasztja, így a szervezet megszabadul káros hatásától. Nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alacsonyabb HDL-koleszterinszinttel rendelkező betegek esetében magasabb a szív- és érrendszeri szövődmények, így a szívinfarktus előfordulásának gyakorisága, tehát a HDL védi az ereket az ateroszklerotikus károsodástól. Ezért nem elég csupán az össz-koleszterinszintet vagy az LDL-koleszterinszintet befolyásolni, hanem a megelőzés szempontjából elengedhetetlen a HDL-koleszterinszint növelése is.
A trigliceridek
Van még egy fontos zsírfajta a vérben, ami szintén szerepet játszhat az ateroszklerózis kialakulásában: a triglicerid. A táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei a trigliceridek, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekből állnak. Elégtelen utánpótlás esetén tartalék zsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelentik. A trigliceridek egy része a táplálékkal felvett zsírokból származik, de az emberi szervezet más élelmiszerekből (pl. cukrok, illetve szénhidrátok) is tud zsírt előállítani. A zsírdús étkezés és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás eredményeként is megemelkedhet a vérben a trigliceridszint. A trigliceridérték ismerete segít az orvosnak a test zsíranyagcsere állapotának a megítélésében.