Piroska, neked miért olyan lila a szád?

"Ez azért mégiscsak túlzás" - szólt a szomszéd néni a kapu előtt, miután rosszallóan végigmért. Hogy a lila rúzsomra vagy a gauguines pólómra gondolt-e, nem tudom. Ilyen kedvem volt ma. Na és akkor mi van?

A múltkor a barátnőm olyan ideges lett a barátjára, hogy alig maradt szemöldöke, mire észrevette magát. Hiába tudja: egy pasi sem ér annyit, hogy túlszedje miatta a szemöldökét, de a kezének ezt már nem tudta bemagyarázni.

Kénytelen lesz kibírni, hogy ne szedjen belőle, amíg visszanő. Nehéz megállni, hogy ne távolítsa el a kósza szálakat, mert valami furcsa, erős ingert érez arra, hogy mindig hozzányúljon. Azt ajánlottam neki, hogy inkább üljön rá a kezére, ne nézzen pár hétig tükörbe, de bírja ki, mert csak egyre rosszabb lesz. Vegyen egy szemöldökre való port, amivel szépen kipótolhatja a fölöslegesen kiszedett részt, és inkább annak örüljön, hogy nem kitetováltatta.

Na, azzal aztán nem nagyon tudna mit csinálni. Szemöldök- és szájtetoválásnál a cél hosszú távon az lenne, hogy megspóroljunk egy csomó időt, amit azzal töltenénk, hogy minden reggel kijavítsuk az arcunk vélt vagy valós hibáit. De vigyázat! Statisztikáim szerint száz kozmetikai tetoválásból kilencvennyolcat elrontanak, és legalább a lányok fele megbánja, hogy ilyesmire vetemedett.

Fizethet újra egy csomót azért, hogy eltüntessék a merev, félkör alakú, sokszor aszimmetrikus, kissé már elszíneződött vonalakat az arcáról. Addig is sokkal több időbe telik naponta indulás előtt alapozós fülpiszkálóval tompítani rajtuk, mintha a természetes íven erősítenénk.

Akármit csinálunk is magunkkal, a legfontosabb mégis az, hogy mindenki magának akarjon megfelelni, ne pedig mindenki másnak. Ha valaki úgy érzi, hogy strasszos, virágos tízcentis műkörömmel, kopaszon, bugyiban és vastag talpú cipőben kell kimennie az utcára, hát tegye bátran, csak ne csodálkozzon, ha az idegenek rögtön beskatulyázzák. Ha hibásan, meg kell cáfolni, ha jogosan, fel kell vállalni.

Lola