Nem tudod, mit akar tőled, vagy miért nem akarja II.

 

Szia Facér Pasi!

Én egy 21 éves egyetemista lány vagyok, pár hónapja kezdtem el járni egy nyelvtanfolyamra, és volt ott egy srác, akit már az első perctől kezdve szimpatikusnak találtam, de nem volt köztünk semmi, csak jól éreztük magunkat órán - szerintem kölcsönösen. Szóval jó hangulatban teltek az órák, de nem történt semmi előrelépés, és nem is vártam semmit...

Egy három héttel ezelőttig. Akkor ugyanis felfüggesztettem a tanfolyamra járást, mert elkezdődött a vizsgaidőszak. Én nem is gondoltam a srácra, de egyszer csak jött egy érdeklődő sms, hogy hogyan állok a vizsgákkal, aztán egyre sűrűbben váltottunk sms-t, beszélgettünk telefonon, és ott tartottunk, hogy ha levizsgázom, akkor csinálunk valamit közösen.

Én már alig vártam, hogy mehessek megint a nyelvórákra, az elsőnél nagyon izgultam, régóta nem láttuk egymást. De az én kedves "tanulótársam" nem tett semmi lépést a randi kezdeményezésére, pedig már két óra is lement. És valahogy megváltozott a hangulat, egyfolytában "szivatgat" és jönnek sorba a beszólások, amik persze kedvesek, és van bennük valami kis "él", de én már falra mászom tőlük. Viszont ahogy lelépünk az óráról, az utca végéig együtt megyünk, aztán a sarkon ki-ki megy a saját irányába hazafelé. A mútkor már megálltunk a sarkon, álltunk egymással szemben egy másodperc erejéig, de aztán felkiálltott, hogy "Zöld" (zöldre váltott a lámpa!), sietve elbúcsúzott, és a másik oldalról még átintett egyet.

Ja igen, és "roppant" elfoglalt ember. Mindig hangsúlyozza, hogy mennyi munkája, és munkán kívüli elfoglaltsága van, közben meg máskor azt meséli, hogy hétvégén bulizni volt a haverokkal...

Lehet, hogy még nem élte ki magát, nincs szüksége társra, megelégszik a munkájával a hobbijaival, meg a haverjaival? 24 éves felnőtt férfiként? És mi van a vággyal és az érzésekkel?

Egyszerűen nem tudok kiigazodni rajta, mit akar. Nem bírok már ölbetett kézzel várni, míg történik valami előrelépés. Végül is ő nyitott felém, akkor most miért ilyen mulya.

A másik, ami meg már kiborít, hogy amióta érzek iránta valamit, azóta leblokkolok a hülye beszólásainál, és nem tudok kellőképpen visszavágni, már én is unalmasnak érzem magam. Pedig annyi mindent tudnék tőle kérdezni, ha egyszer végre már lenne egy alkalom, mikor leülünk egymás mellé beszélgetni egy randi során, és nem csak futólag beszélgetnénk az utcán. Hogyan lehetne kiugratni a nyúlat a bokorból?

Egy türelmetlen csaj:)

Drága Vanda,

Most megpróbálom megidézni a srác szellemét, a bőrébe bújok.... koncentrálok..... hopp! Megvan.

Érdekled őt, de egyelőre csak egy flört szintjén, de ez nem baj, a kapcsolatok nem elhanyagolható része így kezdődik.

Az a típus, akinek "helyzet" kell ahhoz, hogy lépni merjen, mert jobb szereti azzal hitegetni magát, hogy ő nem kezdeményez, csak úgy történnek a dolgok. Magyarán: neked kell olyan helyzetet kezdeményezned, ami kielégíti ezt az igényét.

Hívd el bulizni, kettesben elmenni valahová, de lehet az is, hogy mindez nem elég: van típus, aki csak alkohol társaságában mer lépni, hogy meglegyen az a menekülési útvonala, hogy "ugye nem történt semmi jóvátehetetlen köztünk?
Én csak halványan emlékszem erre-arra...". Ehhez nem szükséges leitatni, elég egészséges mennyiségű alkohol is, alibinek az is megteszi.

Persze ebben benne van a kockázat, hogy később élni is fog a felkínált menekülési lehetőséggel, de kockázat nélkül nincs üzlet.

Ha nem tetszik, hogy ő ilyen vagy félsz, hogy ez rosszul esne, akkor inkább mondj le róla most.

Nem is értem: a levélírók több mint fele olyan nő, aki ki akarja ugrasztani a nyulat a bokorból. Nagyon ellustultak a pasik mostanában...

Csókol, a Facér Pasi

* * *

Kedves Facér Pasi!

Van egy srác, aki egy hipermarket pizzériájában szakács. Én csak egy egyetemsita lány vagyok, ezért muszáj időnként munkát vállalnom, mert az ösztöndíj semmire sem elég. Így gyakran hosstessmunkát vállalok ebben a hipermarketben. Egyszer észrevettem, hogy ez a szakács fiú hosszan néz engem. Én úgy tettem, mint aki nem veszi észre, de miután vége volt a "szolgálatomnak" és elmentem a Pizzéria üvegablaka előtt, önkéntelenül is hátrafordultam, egymásra mosolyogtunk, ő köszönt, én pedig visszaköszöntem.

Ez így ment sokáig - és így megy még most is. Szemezünk, mosolygunk, köszönünk. A múlt héten láttam, amíg én a kasszánál álltam sorba (kasszasorral szemben van ez a pizzéria), hogy ő, és még két szakács engem néznek és közben beszélnek - nagyon úgy tűnt, hogy rólam. Az a srác, aki tetszik nekem, komolyabb arckifejezéssel nézett rám, míg a másik kettő "kajánul vigyorgott". Másnap a két húgommal voltam itt vásárolni és megmutattam nekik, ki tetszik nekem. Én ekkor nem figyeltem a srácra, de a húgaim mesélték, hogy a srác végig engem nézett.

Ma betelt a pohár, ezért írok. Egy pár órával ezelőtt ugyanis szintén vásároltam és megint odanéztem a srácra, aki ott állt, vigyorgott és nem hogy köszönt, de még integetett is! Mellette a másik szakács valamit mutogatott és próbált kérdezni valamit, de nem értettem. Értetlenkedve néztem rájuk, hogy nem értem, erre abbahagyták a mutogatást és az "én" szakácsfiúm mosolygott... Miután fizettem, csak nézett engem komolyan, de nem szólt. Pedig azt reméltem, oda invitál egy telefonszám cserére. De nem.

Tudom, hogy szánalmas történet ez egy 20 éves felnőtt nőtől, de kérdezem én, ez a fiú akarhat tőlem valamit vagy mi járhat a fejében? Fél? Mert én ugyan nem félek, de mégis ízléstelennek tartom, hogy én menjek oda hozzá. A másik szakács megkérdezte tőlem, hogy mikor jövök újra, mert akkor ők is ott lesznek és várnak... Tetszett a bók, mit mondjak, de jobban esett volna az "én" szakácsom szájából. Gondolkodtam azon, hogy én kezdeményezek, de hogyan?

Drága Aszimmetria,

A férfi színférfi-társaságban igazán bunkó tud lenni. Te még sosem járhattal focicsapat öltözőjében vagy kanbuliban, hogy ezt el tudd képzelni. Amit ilyen körülmények között élvez az ember, azt nőtársaságban nem merné megengedni magának.

Ha magam elé képzelem a te kis stírőlődet, akkor elég érdekes érzéseim vannak: egy ilyen pizzasütő műhely a férfibagázzsal, a magas hőmérséklettel, az érzéki asszociációkat hordozó nyers tészta állandó gyurmázásával speciális atmoszférájú hely, ahol könnyen kialakul a férfiöltöző-hangulat és tombol a macsóság.

Két lehetőség van:

1, Tényleg tetszel a kis kuktafiúnak, de a macsó barátai között nincs mód gyengéd érzelmeket kimutatni, ezért kényszeresen röhögni kell, kacsingatni, füttyögni. Ilyen miliőben ahelyett hogy azt mondaná: "nagyon tetszik az a lány ott, jobbra", azt kell mondania: "B...meg, láttad milyen jó segge vannak a hostess-csajnak?", amire valaki azt mondja "Nem egy Jennifer Lopez, de azért az öltözőbe' itt elmenne.... elmenne, érted?! ;-)" és utána együtt röhögnek - illetve röhögünk mi, férfiak. Gondolom ezt elég rossz hallani, de ne ijedj meg: attól még, hogy a srác alkalmazkodik a környezetéhez, még lehetnek normális gondolatai is veled kapcsolatban. Azt szeretném megértetni veled, hogy ha tényleg tetszel neki, biztosan nem találja a módját, hogy ezt civilizáltan kifejezésre juttassa - ezért kellene inkább neked lépned.

2, Sajnos azt is számításba kell venni, hogy semmi komoly érdeklődés nincs a részéről, hanem sima, vegytiszta macsó-tempóval van dolgod. Unatkozik munka közben és szereti az idomaidon legeltetni a szemét, de ez minden. Ettől még megszólíthatod, legfeljebb kiderül, hogy egy kulturálatlan bunkó és kész. Legalább nem vesztettél semmit.

Amit leírtál, abból inkább gondolom, hogy komolyan érdekled, de nem tud felülemelkedni a szűkebb közössége elvárásain, de erre nincs garancia. A döntés a tiéd, ennyit tudtam segíteni. Meg még azt, hogy drukkolok.

Csókol, a Facér Pasi

Vissza a Facér Pasi oldalára