Főleg a napilapok hatnak erősen, még akkor is, ha az öngyilkosságról szóló beszámoló puszta fikció. Egy-egy híresség önkezétől való halálát öngyilkossági hullám követi. Marilyn Monroe 1962-es halála után például 12%-kal megnőtt az öngyilkosok száma az Amerikai Egyesült Államokban.
Más fölmérések szerint egy öngyilkosság sajtóvisszhangja után legalább 2,5 %-kal nő az öngyilkosok száma. Dr. Stack szerint, aki a detroiti Wayne State University Criminal Justice tanszékének munkatársa, az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az emberek azonosulnak az öngyilkos sztárokkal. Az öngyilkos dr. Stack szerint így gondolkodik: "Ha egy Marilyn Monroe vagyonával és hírnevével nem boldogult az életben, én hogyan is boldogulnék?"
Ez persze nem kielégítő magyarázat. Az öngyilkosságról szóló médiabeszámolók mennyisége és minősége is döntő szerepet játszik. Az utánzó öngyilkosságok száma csökkenthető volna, ha kevesebb beszámoló foglalkozna egy-egy mintaszerű öngyilkossággal. Az emberek viselkedését az is befolyásolja, hogyan, milyen hangnemben írnak az újságok az esetről.