Az élettárs nem örököl

Az élettárs halála után a törvényes öröklés szerint nem a vele élő és őt túlélő élettársa örököl, hanem a leszármazói. Gyermekek hiányában sem örökölhet az élettárs - jogi szakértőink olvasóink örökléssel kapcsolatos kérdéseiből válogattak.

Apám a nyáron meghalt, végrendeletet nem hagyott hátra. Tulajdonában volt egy lakás és 1/2 arányban egy nyaraló. A hagyatéki tárgyaláson felesége igényét a lakás tulajdonjogának felére nem fogadtam el, ezért peres úton kívánja megszerezni azt. Édesapám a lakást néhány évvel ezelőtt vette a házasságuk ideje alatt. Milyen jogok és követelések illetik meg a feleséget a haszonélvezeten túl?

A házassági vagyonjog szabályai szerint a házastársi közös vagyon része 1/2-1/2 arányban mindaz, amit a felek a házasság fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ez azt jelenti, hogy hiába szerepel az édesapja nevén egy ingatlan, amennyiben azt a házassági életközösség fennállása alatt vette, abban a feleségnek 1/2 tulajdoni hányada van akkor is, ha az nincsen bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, s tulajdoni igényét peres úton érvényesítheti.

Ön mint törvényes örökös, az édesapja után 1/2 részt örököl, de az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten, tehát az egész ingatlant a haszonélvező használhatja élete végéig, hacsak nem váltja meg készpénzben a haszonélvezeti jogát. A nyaralóra ugyanez vonatkozik, azt is terheli az özvegyi haszonélvezeti jog.

Végrendeleti öröklés, kizárás az örökségből

Közjegyzőnél készíttetett végrendelet révén örököltem egy lakást és egy kisebb házzal egy üdülőtelket. El kívánom adni mindkettőt. Milyen befizetési kötelezettségre számíthatok az öröklés és az eladást követően? Két unokatestvéremet, akik az örökhagyó gyermekei, az örökhagyó kizárta az örökségből a végrendeletben, mert nem tartották vele a kapcsolatot. Megtámadhatják-e a végrendeletet? Igazolni tudom, hogy az elhunyt hosszan tartó betegsége során minden tekintetben segítséget nyújtottam én és a családom.

Az öröklés után öröklési illetéket kell fizetnie, ami egyrészt az ingatlanok hagyatéki eljárásban meghatározott forgalmi értékétől, másrészt pedig attól függ, hogy milyen rokonsági fokban állt az örökhagyóval.

Az eladott ingatlanok után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, ami a bevétel 20 százaléka. Természetesen nem a teljes bevétel adózik, a bevételből le kell vonni azt a forgalmi értéket, amely után megfizette az öröklési illetéket s a megfizetett öröklési illeték összegét is. Amennyiben pedig a bevételt - az előírt határidőn belül - saját maga vagy közeli hozzátartozója számára lakásszerzésre fordítja, nem kell adóznia.

Az illetékfizetési és adózási kötelezettségről részletesen tájékozódhat cikkeinkből.

Amennyiben a két unokatestvér végrendelet hiányában az örökhagyónak törvényes örököse lenne és az örökhagyó kizárta őket az örökségből, jogosultak az úgynevezett köteles részre (ehhez nem kell megtámadni a végrendeletet). A köteles rész mindannak a fele, ami törvényes örökösként megilletné.

Más a helyzet, ha az örökhagyó nem kizárta, hanem kitagadta törvényes örököseit az örökségből. Kitagadás esetén ugyanis köteles rész sem jár. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát a végrendeletben kifejezetten megjelölték, s kitagadási ok lehet, ha a törvényes örökösök súlyosan megsértik az örökhagyó irányában fennálló eltartási kötelezettségüket.

Természetesen a törvényes örökösök megtámadhatják a végrendeletet, azonban a bizonyítás őket terheli.

Végrendelet érvényessége

Van egy távoli rokon házaspárunk, egyenes ági leszármazott nélkül. A bácsi egészsége megromlott, fekvőbeteg, ezért szeretetotthonba költöztek. A bácsi - jogilag - nem beszámítható. A házaspár egyetlen ingatlana egy lakás, aminek mindketten tulajdonosai egyenlő arányban. A néni végrendeletet készített (kézzel, dátummal, aláírással, tanuk nélkül), amelyben a lakást rám hagyja. Érvényes-e ez a végrendelet? Az öröklés az egész lakásra vonatkozik majd, vagy csak a felére? Amennyiben csak a felére, mit lehet tenni (kell írni egy másik végrendeletet tanúkkal az egész lakás örökléséről vagy majd az öröklés után meg kell vennem az államtól a lakás másik felét)?

Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha azt a végrendelkező végig saját kézírásával írta és aláírta, valamint abból kitűnik végrendeleti minősége. Azaz ebben az esetben nem kell tanúk aláírása a végrendelet érvényességéhez. Természetesen az örökhagyó kizárólag a saját hagyatékáról rendelkezhet, a házastársáéról nem. Végrendelkezni csak személyesen lehet, s amennyiben a lakás másik tulajdonosa korlátozottan cselekvőképes, csak közvégrendeletet tehet, azaz közjegyző vagy bíróság előtt végrendelkezhet. Amennyiben a bácsinak vannak rokonai, akkor nem fog halála esetén az állam örökölni, még akkor sem, ha leszármazottja nincsen.