A férjem édesanyja az idén, édesapja pedig 1991-ben hunyt el. Négyen vannak testvérek. A szülők a házat, amiben laktak, 1973-ban vették. Amennyiben az örökösök eladják az 1991-ben, illetve 2004-ben örökölt ingatlant és nem vásárolnak másikat, akkor kell-e adót fizetniük? A férjem 1997-ben költözött el utolsóként a házból, és még azt követően is végezte a szükséges karbantartási munkákat, fedezte a költségeket. 2004-ben a csatorna bevezetését is ő fedezte. Amennyiben bizonyítja ezeknek a munkáknak az elvégzését és a szükséges anyagok beszerzését, akkor a többi örököstől levonható a rájuk eső rész?
Amennyiben az örökösök eladják az ingatlant, akkor természetesen adózniuk kell utána. Az adózás azonban nem olyan egyszerű, ugyanis az 1991-ben megörökölt tulajdonrész után alkalmazni lehet az évenkénti csökkentést, és természetesen nem a bevétel egésze adóköteles. A 2004-ben megörökölt rész egésze sem adóköteles, hiszen költségként le kell vonni azt az összeget, ami az öröklési illeték alapja volt. Az ingatlanértékesítés adózásáról részletesen tájékozódhat cikkünkből. Amennyiben a férje lakott az ingatlanban és nem fizetett többlethasználati díjat a tulajdonostársaknak, akkor csak a rendkívüli munkálatok költségének megtérítését kérheti.
2004-ben édesapám elhunyta révén hatodmagammal örököltem egy építési telket, melyet az illeték megfizetése után értékesíteni kívánunk. Az eladásból származó érték után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, s ha igen, akkor mekkora az adó mértéke? Csökkenthető-e az adóalap az örökösödési illeték összegével?
Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük keletkezik, melynek mértéke a bevétel 20 százaléka. A bevételből le kell vonni azt a forgalmi értéket, amelyre a hagyatéki eljárásban értékelték a telket (azaz ami az öröklési illeték alapja volt), és természetesen az öröklési illeték is levonható költségként.