Miskolc

 

Miskolc az elmúlt négy évben több nagyértékű állami támogatásból is részesült. A beruházások a jobboldali polgármester, Kobold Tamás elmúlt négyéves tevékenységét igazolhatják. A város azonban több elhúzódó problémával is küzd, amit nem sikerült megoldani a jelenlegi városvezetésnek. Miskolc az 1990-es évek első felében még országos szinten is a leggyorsabban fejlődő városok közé tartozott, de az évtized végére a fejlődés üteme visszaesett. Mostanra nagyarányú elvándorlással és munkanélküliséggel kell szembenéznie Miskolcnak és környékének.

Miskolc legnagyobb problémája a rendszerváltás óta megoldatlan távhőszolgáltatás. A város fűtőrendszere elavult, a távhőszolgáltatás pedig a legdrágább az országban. Az önkormányzat évről évre több száz millió forinttal kénytelen támogatni a hőszolgáltató MIHŐ-t. Bár a cég 1996-os 520 millió forintos veszteségét 1999-re leszorította 100 millió forint alá, a távhőszolgáltatás működtetése így is nagy terheket ró a városra. A drága hőszolgáltatás díját sokan nem tudják fizetni, így a MIHŐ kintlevősége 2000-re elérte az 1 milliárd forintot. Az önkormányzat 1999-ben pályázatot írt ki a városi fűtésrendszer korszerűsítésére, de a pályázat eredmény nélkül zárult. Bár a távhőfejlesztés módját illetően az önkormányzat frakcióinak véleménye nagyrészt egyezik - a képviselők többsége szerint a város problémáit erőműfejlesztéssel lehetne megoldani -, a távhőellátás egyelőre megoldatlan problémát jelent a város számára.

A MIHŐ körüli problémákhoz kapcsolódik a miskolci városháza egyik botránya is, amiért a városi MSZP-frakció a jobboldali városvezetést tette felelőssé. 2001 júniusában Nyakó István a miskolci MSZP-frakció vezetője kezdeményezett vizsgálatot az önkormányzat által támogatott Diósgyőri Futball Club Kft. gazdálkodásának ellenőrzésére, mert a szocialisták szerint az önkormányzat által a lakosságtól távhőfejlesztésre beszedett hozzájárulások egy részét a DFC pénzügyi gondjainak csökkentésére fordította a városvezetés. A vizsgálat során a rendőrség házkutatást tartott Kobold és sportért felelős alpolgármestere, Juga György irodájában is. A nyomozóhatóság végül bűncselekmény hiányában megszűntette a nyomozást. Káli Sándor, az MSZP polgármesterjelöltje szerint azonban az ügyben felröppent pletykákat, híreszteléseket megelőzhette volna a város vezetése, ha a rögtön tájékoztatást ad a történtekről. Az ügy sokat ártott Miskolcnak, ráadásul épp olyan időszakban, amikor a város a befektetőket csalogatja - mondta Káli. Juga György fideszes alpolgármester kutyakomédiának nevezte az eljárást.

Várhatóan fontos témája lesz a kampánynak az M3-as autópálya. Ronthatja a jobboldali jelöltek esélyeit, hogy az autópálya nem épült meg. Ez a kérdés már a parlamenti választás kampányában is fontos szerepet töltött be. Akkor Répássy Róbert, a Fidesz városi képviselőjelöltje azt mondta, hogy az emberek valóban örömmel vették volna, ha az autópálya hamarabb elkészül, de talán a jobboldali pártok felé billenti a mérleget, hogy a miskolciak napról napra látják, hogy épül az út. Áprilisban Répássy számítása nem jött be, mivel a választáson mind a négy miskolci egyéni képviselőhelyet az MSZP szerezte meg. Kérdésessé teszi ugyanakkor a jelenlegi kormányzat elkötelezettségét az autópálya mielőbbi megépítése mellett, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök egy szeptember eleji kampányrendezvényen azt ígérte, hogy a Miskolcig vezető M30-as mindenképpen megépül 2006-ig, holott korábban a tervezett határidő 2003. dec 31-e volt.

A tartósan magas munkanélküliség is előkerült már áprilisban és várhatóan most is szóba jön majd a kampány során. A munkanélküliek számát 1998 óta némileg sikerült csökkenteni, de a probléma nem oldódott meg. Az elvándorlás is folyamatos, ma 30 ezerrel kevesebben élnek a városban, mint 1988-ban, pedig a rendszerváltáskor még Miskolc volt az ország második legnagyobb városa. A város és a térség gazdasági helyzetét tovább rontja, hogy 2003-ban várhatóan bezárják Lukóbányát, a Diósgyori Acélművek Rt. utolsó megmaradt bányáját, ahonnan már most is sorra bocsátják el a még megmaradt embereket. De leépítette gyárát a térség egyik legfontosabb beruházásának számító, 1999 nyarán beindult japán hifigyár, a Shinwa is.

A város Kobold Tamás polgármestersége alatt került be viszont a 2008-as labdarúgó-EB helyszínei közé, ami már a pályázati időszakban is több százmillió forintos infrastrukturális beruházásokat jelent majd Miskolc számára.

Sok pénzt fordíthatott Miskolc az elmúlt négy évben a felsőoktatás fejlesztésére is. A Miskolci Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációjára nyújtott világbanki hitelkeretből 6,7 milliárd forint beruházási támogatást kapott. Emellett részesült a város a felsőoktatási fejlesztési program 42 milliárd forintos keretéből is és a 3 milliárd forintos térségi agrártámogatás egy részét is az egyetem fejlesztésére fordította az önkormányzat. Emellett 495 milliót költött az önkormányzat gimnáziumfejlesztésre is.

Miskolc az elmúlt négy évben élen járt a megszerzett önkormányzati támogatá-sokban is. 2000-ben az önkormányzatok 52,3 milliárd forintot kaptak 200 millió forintnál nagyobb összköltségű beruházásaikra. A legmagasabb, 1,7 milliárd forintos támogatást Miskolc kapta, a Semmelweis Kórház bővítésére. Fontos beruházás volt az elmúlt időszakban a hulladékgazdálkodás átalakítása is. A modernizációs programra 417 millió forint állami támogatást kapott a város. Megkezdődött a városi barlangfürdő felújítása is, ami sok turistát csalogathat Miskolcra.

Szóba kerülhet a kampány során az ország első türelmi zónája is, amiről 2001 februárjában döntött a miskolci önkormányzat. A zónát a Tiszai pályaudvar környékén jelölte ki a városvezetés, az ott lakók azonban folyamatosan követelték megszüntetését.