XIV. kerület

 

A XIV. kerületben az elmúlt négy évben a legnagyobb vitát az a baloldali kerületi vezetés által kidolgozott nagyszabású fejlesztési terv keltette, aminek keretében sor kerül szinte az egész városrész felújítására. A kerületi átépítési program keretében az önkormányzat vezetése döntött Zugló egyetlen nagyobb összefüggő zöldterü-letének eladásáról is. A Rákospatak mellett fekvő területen értékes hővíz források is vannak, azoban az önkormányzat nem fürdőépítési céllal adta el végül a területet. A kerületi ellenzék szerint páratlan természeti kincset kótyavetyélt el ezzel az önkormányzat. A terület hasznosításáról már az 1960-as években is viták folytak. Akkoriban azt tervezték, hogy a rendezési terv alapja az itt található igen jó minőségű gyógyvíz lesz és ezt javasolta az eladás előtt a kerületi Fidesz is az önkormányzatnak.

Évek óta húzódó terv viszont a Felvonulási tér parkosítása. Bár a szándék a kormányzatban, illetve a fővárosi és a kerületi vezetésben is megvolt az elmúlt négy évben a terület természetes állapotának visszaállítására, sem a főváros, sem a kormányzat nem kezdett hozzá a munkákhoz. A kerület ugyan csak egytized százalékos részesedéssel rendelkezik a Varosligetből, de a fejlesztési tervek elkészítésébe van beleszólása. A kerületi fejlesztési terv szerint pedig nem csak a Városliget egész területe, de a Felvonulási tér is újra zöldterület lenne. A munkát azonban hátráltatja, hogy a Városliget egyetlen teleknek számít, így bármilyen munkát csak az összes tulajdonos (a XIV. kerület, a kormányzat és a főváros) beleegyezésével lehet megkezdeni, ez a közös megegyezés pedig az elmúlt időszakban hiányzott.

Éles vitákat váltott ki az önkormányzaton belül 2000-ben az a tervezet, ami legális szemétlerakók létesítését tette volna lehetővé közterületeken. Sokak szerint a rendelet terve azt mutatta, hogy az önkormányzat nem tudott megbírkózni az illegális szemetelőkkel. Az elképzelések szerint az illegális szemétlerakás megszüntetésének legjobb módja az lett volna, ha az önkormányzat kijelöl területeket, ahol szabadon lehetett volna összegyűjteni a hulladékot. A kijelölt közterületeken, utcákon, tereken, lakóházak mellett, a XIV. kerület zöldövezetei-ben lettek volna, végül azonban az elkpzelés egészségügyi megfontolások miatt nem valósult meg.

Nem épült viszont végül türelmi zóna sem Zuglóban, pedig a főváros előállt egy ilyen javaslattal. A főpolgármesteri hivatal 2000-ben felvetette, hogy a Városliget határában lévő MÁV terület alkalmas lenne egy fővárosi türelmi zóna kialakításár. A tervet Kutalikné Kardos Zsuzsanna polgármester visszautasította. Kutalikné elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Városliget szomszédságában, a Vidámparktól nem messze létesüljön türelmi zóna. A polgármester bejelentette: ha a főváros nem áll el tervétől, akkor építési tilalmat hirdet meg a kerüle a kérdéses területre, hogy eldöntse a vitát.

Kampánytéma lehet, hogy nem sokkal a négy évvel ez előtti önkormányzati választások után a helyi Fidesz-frakció bejelentette, hogy a választási eredmények arányában akarnak részesülni a kerületi televíziócsatorna adásidejéből és a helyi lap számaiban is. Rátonyi Gábor, a Fidesz polgármesterjelöltje akkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a közpénzekből évente sokmilliós támogatást élvező médiumok 90 százalékban az SZDSZ-es polgármester és az MSZP-SZDSZ-koalíció népszerűsítésével foglalkozzanak. Kutalikné szerint a választási eredményekkel összhangban volt a pártok és a képviselőik megjelenítése a helyi médiumokban. A viták elkerülése érdekében végül egy hatfős bizottságot hoztak létre a médiaügyek ellenőrzésére.

Kampánytéma lehet a 2000-ben kitelepített roma családok ügye is. Az önkormányzat azért költöztetett ki nyolc cigány családott akkor, mert lejárt az átmeneti szálláson tölthető idejük. A családok lakásainak ajtaját az önkormányzat befalaztatta, hogy megelőzze a visszaköltözést, átmeneti otthont azonban nem biztosított a családokban. Az önkormányzat eljárásának jogosságát megkérdőjelezte, hogy a nyolc család közül csak egy kapott tájékoztatást levélben a kilakoltatásról és az is, hogy a kerületnek törvényben előírt kötelessége lett volna átmeneti szállást biztosítani a kilakoltatott családoknak, de az önkormányzat csak egy háromfős családot tudott elhelyezni. Az ügyet végül a fővárosi önkormányzat beavatkozása rendezte el. A városháza 1,5 millió forintos plusz forrást biztosított a kerületnek családonként a kilakoltatottak elhelyezésére.

A bérlakásprobléma enyhítésére a ciklus végén tett kísérletet a zuglói önkormányzat. A kerület indult a Gazdasági Minisztérium pályázatán, támogatást nem kapott, mert a tárca sokallta a kerüéet által tervezett építési árat. A kerület az idei bérlakáspályázaton is elindult, 40-45 lakásos ház építésére adta be a pályázatát. A lakásépítési támogatásra azért van szüksége a kerületnek, mert a birtokában lévő 3000 lakár nagy része szükséglakás, de a kerületben nagy a kereslet összkomfortos bérlakásokra is.

Szóba kerülhet a kampány során a 2001 decemberében felfüggesztett kerületi jegyző ügye. Szikora Zsoltot azért sújtotta hivatalvesztéssel a zuglói képviselő-testület, mert a baloldali többségű képviselő-testület szerint a jegyzővel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja merült fel. Bár azt a kerület kormánypárti képviselői is elismerték, hogy a Szikora által okozott kár jelentősége inkább erkölcsi, mintsem anyagi, a hivatali gépkocsik használatánál és a feleslegessé vált tárgyak selejtezésénél észlelt szabálytalanságok miatt kezdeményezték Szikora felmentését. A Fidesz-frakció szerint az eljárás jogsértő és koncepciózus volt.

A jegyzőt marasztalta el a kerület baloldali vezetése a zuglói köztisztviselők esküjének elmaradása miatt is, ami majdnem megbénította a kerület működését. Szikora és a kerületi Fidesz-frakció szerint a 71 köztisztviselő jogállásának megkérdőjelezése csak annak a hajtóvadászatnak volt a része, amit a kerületi vezetés folytatott a jegyző ellen.

Várhatóan kampánytéma lesz majd, hogy Kutalikné 1999 végén közel 2,5 millió forintos jutalmat kapott, ami kerületi vezetőnek járó egyik legmagasabb prémium volt akkor.

Szóba kerülhet a kampány során Kutalikné áprilisi választási szórólapja. A polgármester a parlamenti választáson az SZDSZ egyéni képviselőjeként indult, és választási plakátján Paskai László bíboros és két köztisztviselő volt látható, de a képet az érinettek engedélye nélkül használta fel Kutalikné. Bár a helyi választási bizottság a választás tisztaságának megsértésével vádolta a polgármester asszonyt, a Fővárosi Bíróság ítélete végül úgy határozott, hogy a szórólap nem alkalmas a választók megtévesztésére, így Kutalikné nem követett el törvénysértést.