Palánkai Tibor

A második világháború utáni időszakban három új nagy fejleményre kell felhívni a figyelmet.

• Az egyik, hogy az európai egyesülés egyszerűen megvalósul. A nagy gondolkodók és politikusok álmából valóság válik.
• Már nem csak egyesülésről, hanem integrációról kell beszélnünk.
• Létrejön egy új társadalomtudományi ág, az ún. "európai tanulmányok".

Ma már nem csak "békeszövetségről" van szó, hanem az integráció folyamatáról, ami a politikán túl kiterjed a gazdaságra és a társadalmi élet egészére. Az integráció komplex gazdasági szerkezet, organizmus, s alapja az egyesülési folyamatoknak. Az integráció elméleteiben a béke kiegészül két újabb bűvszóval, vagyis azzal, hogy az integráció a gazdasági hatékonyság és az általános jólét fokozásával jár együtt.

Az integrációval a közgazdasági tudományok is igazából csak a második világháború után kezdtek komolyan foglalkozni. Fritz Maclup angol professzor, még valamikor az 1960-as években, megkérte munkatársait, hogy lapozzák át a közgazdasági irodalmat, és kutassák fel, hogy az integráció milyen kontextusokban szerepel benne. Az derült ki, hogy a szó egyszerűen nem is található meg a különböző háború előtti iskolák szótárában. A háború után ez gyorsan megváltozott, s a kutatások alapján hamarosan számos elméleti iskola és könyvtárnyi integrációs irodalom keletkezett.

Egy rendes tudományág története azzal kezdődik. "Már a főníciaiak is!" Az európai tanulmányokról ez nem mondható el. A tudományágra a multidiszciplináris közelítés (történeti, közgazdasági, jogi, szociológiai, kulturális és politológiai) közelítés a jellemző. A kutatások mellett megkezdődött a téma egyetemi oktatása. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen a tudományág keretében évente 30-40 kurzust tanítunk. Intézmények jöttek létre, ma Magyarországon a különböző egyetemeken 14 Európai Tanulmányi Központot tartunk számon. Különféle címeket és díjakat lehet kapni. Ilyen például a Jean Monnet professzori cím is.

Az integrációs elméletek általában a folyamat öt fontosabb dimenziójára kíváncsiak:

• Az integrációs folyamatok tartalma (lényege),
• Az integráció szervezeti alapformái és intézményei,
• Az integráció politikái (szabályozása),a kormányzás kérdései,
• Az integráció előnyei és hátrányai (költség-haszon elemzés), és végül,
• Az integrációérettség (integrációs kapacitások).

A továbbiakban néhány ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos kérdésre kívánok kitérni.