Palló Gábor

I. Bevezetés

1. ábra

Hogy is áll a helyzet a zseniális magyar tudósok ügyében? A következőkben ennek próbálunk utánajárni a történetírás tárgyilagos módszerével. Tudománytörténeti gondolkodásra invitálok tehát. Egy nem sokak által űzött, de annál érdekesebb szakterületre. A tudománytörténet a humán- és reáltudományok határán egyensúlyoz, egyik lábával az egyik nagy kontinensen, másikkal a másikon. A történettudomány módszereit használja, továbbá a filozófia és a szociológia szempontjait, de közben természettudományokról beszél, nyelvezetüket, fogalmaikat nem kerülheti meg.

Tény, hogy a 20. század tudományával foglalkozó történeti művekben gyakran találkozunk a Rhodeséhoz hasonló jelenetekkel. Kicsit erősebben fogalmazva: a jellegzetesen 20. századi tudományterületeken egyre-másra bukkannak fel magyar nevek, de immár nem csupán anekdotikusan. A Nobel-díjas fizikus Enrico Fermi felesége, aki kiváló könyvet írt az Amerikába emigrált tudósokról, már külön fejezetet szentelt a magyar tehetség titkának. A magfizika, a kvantumelmélet, a számítástudomány, a fizikai kémia és a biokémia történetében klasszikusként cseng Wigner Jenő, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Polányi Mihály és más magyarok neve. Thomas Kuhnt, a híres tudományfilozófust követve azt mondanám, a tudománytörténetben kirajzolódik egy sajátos magyar jelenség.