Patkós András

V. Az Univerzum galaxistérképei

16. ábra

Az ezzel a technikával felszerelt Hubble Űrteleszkópot az égboltnak azokra a tartományaira irányították, amelyeket a hagyományos csillagászati eszközök tökéletesen sötétnek mutattak. Az eredmény drámai (17. ábra). Galaxisok és galaxis-halmazok sokasága tárulkozik fel egészen a négyszeresnél is nagyobb (430%-os) vöröseltolódás tartományáig. Az ismert legöregebb "galaxis-relikviák" felfedezésére vezető eljárás részletesebb leírását megtalálják Frei Zsolt tanulmányában.

Évtizedes előkészítés után, 1999-ben indult be a Sloan Alapítvány által támogatott digitális ég-térképezési program (SDSS), amely öt év alatt közel egymillió galaxis többszínű fényképét készíti el automatizáltan. A több színszűrős fényképsorozatot földi telepítésű teleszkóppal veszik fel (18. ábra). Egy magyar kutatók jelentős hozzájárulásával kidolgozott eljárást használva e fényképekből meghatározzák az objektumok vöröseltolódásának mértékét - erről bővebben olvashatnak Csabai István tanulmányában. A SDSS tartja a legnagyobb vöröseltolódású objektum (egy ún. kvazár, amelyről még nem bizonyított, hogy galaxis kapcsolható-e hozzá) megfigyelésének rekordját, amelyre az eltolódás 600%-os.

17. ábra

18. ábra

19. ábra

A Hubble-törvénytől való esetleges kismértékű eltérések nem változtatják meg a fő tendenciát: aminek nagyobb a vöröseltolódása, az távolabb van, azaz az Univerzum korábbi történeti pillanatáról ad hírt. A galaxisokat az égbolt irányai mentén a vöröseltolódásuk mértékében rendezve alakulnak ki a galaxistérképek, amelyek az Univerzum csillagcsomóinak szerkezetéről adnak információt (19. ábra). az égbolt egy szeletéről Az első ilyen térképet az 1980-as évek közepén tették közzé. A térképezés mélysége kevesebb, mint két évtized alatt óriásit lépett előre. Az előrehaladás jól érzékelhető, ha a vöröseltolódásnak a régi térképen elért legnagyobb értékét berajzoljuk a legújabb SDSS térképbe.

20. ábra

21. ábra

.

Feltehetjük a kérdést, remélhet-e a kozmológus olyan relikviát, amely a Mindenség még korábbi korszakából hoz információt, amikor semmiféle, a hagyományos csillagászat mérettartományába eső struktúra nem létezett? Lehetséges-e az ősgalaxisok csomósodásának módjához, majd a mai galaxiseloszláshoz vezető út legelejét megismernünk? A tovább forrósodó gázkeverék relikviái után kutatva elhagyjuk a szokásos csillagászati jelenségek tartományát. A kvantumfizika válik a kutatás fő eszközévé.