Kurt Weill és Brecht

SZÍNHÁZ

A 20-as évek Berlinjének színházi forradalmárja Weill nélkül nem lenne az, ami. Az elidegenítő effektusként működő songok nem teoretikus illesztékként csüggenek Brecht darabjain, hanem az opera, az operett, a revü, a dzsessz, a melodráma és a kabaré zseniális ötvözésével élettel töltik meg azokat. Bicska Maxi balladáját (Mack the Knife) még Robbie Williams is felvette repertoárjába. A Madách Színház társulatának Weill-estjén Haumann Péter, Malek Andrea, Oroszlán Szonja társaságában merenghetünk azon, hogy mi választja el a berlini avantgard epikus színházát az amerikai musicalektől. A Broadway-produkció magyar premierje a Művészetek Palotájában lesz.

Egy forró jelenet a Kurt Weill Cabaret-ból (Madách Színház)

Brecht jegyében telik a péntek, ugyanis este a Tháliában Brechtet Weill nélkül láthatjuk. A német szerző egyik későbbi darabja, A szecsuáni jólélek (1940) érkezik Tatabányáról a Thália színpadára - méghozzá Tóth Ildikó főszereplésével. A vidéki "virtuális" társulat tavalyi előadása rendkívüli sikert aratott, ismét megmutatva, hogy Novák Eszter rendező és Tóth Ildikó alkotói kettőse nívós dolgokat produkál. "A színházak általában akkor szokták eljátszani ezt a darabot, ha nem jó a világ - és van a színháznál egy csodálatosan nagy színésznő" - mondják a tatabányaiak. És Tóth Ildikó valóban megemeli a darabot. Aki Lina (Szabó István: Rokonok) vagy Jadviga (Deák Krisztina: Jadviga párnája) szerepében látta a színésznőt, ismeri kisugárzását.

Részlet Brecht A szecsuáni jólélek című darabjából (Tatabányai Jászai Mari Színház)