A rock Rimbaud-ja

KONCERT

Nem maga Zimmerman úr - ismertebb nevén Bob Dylan - jön hozzánk pengetni, de a Trafó hétfői koncertje épp eléggé izgalmas így is: egy brooklyni zsidó multiinstrumelista idézi meg a 60-as években befutó folkbárd dalait. Bob Dylan társadalomkritikus szövegei egy társadalmi mozgalom szlogenjei voltak valamikor, és a zene huszadik századi története sem lenne ugyanaz nélküle. Ott kell látni őt a sárga tengeralattjárón, a Satisfaction (Rolling Stones) szövegében, a beatköltő barát, Allen Ginsberg soraiban. Jamie Saft, a New York-i zsidó gyökerekkel rendelkező freejazz-ethno zenei szcéna művésze nem választott méltatlan példaképet, amikor triójával Dylanhez nyúlt.

Jamie Saft démonikus fényben

A dalokat értő zenész dolgozta fel Saft személyében, erre bizonyíték a neves kollégák sora, akik valaha dolgoztak vele: John Zorn, Laurie Anderson, The Beastie Boys, The B-52's. Saft játékának zsenialitása annak teljes leírhatatlanságában rejlik. Egy dalon belül képes a legnagyobb szélsőségeket bejárni egy Fender Rhodes-zongora segítségével úgy, hogy ugyanazzal a hangszínnel fokozhatatlan őrületet teremt, vagy mindent elárasztó lágysággal fekteti két vállra a közönséget. Akik játszanak vele a Trafóban: Greg Cohen, Tom Waits és Woody Allen zenekarának állandó bőgőse, és Ben Perowsky, aki már ötéves korától dobol.