Nikolaus Harnoncourt karácsonyi koncertje valóban igazi komolyzenei ünnep - a régizene historikus előadásmódjának apostola élő legenda, aki a Bécsi Szimfonikus Zenekar fiatal csellistájaként kezdett az akkor még furcsa és új dolognak számító vállalkozásba: a feleségével alapított Concentus Musicus Wien nevű zenekarral korhű hangszereken úgy akarták játszani a műveket, ahogy azok az egykori főúri termekben a rizsporos hajú közönség előtt elhangozhattak. Ha recseg, akkor recsegjen, ha csemballó, akkor ne zongora legyen, és ha tempók élénkebbek, mint ahogy azt a mai fül szeretné, akkor legyen valóban élénkebb. Az együttes megalakulása óta eltelt 54 év, a bátor szemlélet pedig nagy tekintélyt vívott ki magának a komolyzenei életben, a klasszikus kor előtti időszak muzsikájának, az ún. régizenének szinte minden előadásán nyomot hagy már. A cselló (vagy éppen viola da gamba) mellől dirigáló Harnoncourt 1970-ben debütált önálló karmesterként a La Scalában, mára pedig már a világ egyik legnagyobb dirigensének tartják, aki modern hangszereken játszó zenekarokkal is sokszor fellép, de mindig figyelve az autentikus előadásmódra.
Interjú Nikolaus Harnoncourttal |
Harnoncourt nagy vállalkozása volt Bach összes kantátájának korhű felvétele, a neves zeneszerző ugyanis a lipcsei Tamás-templom karnagyaként minden hétre írt egy kantátát, így ebben a műfajban meglehetősen sok darabot alkotott. Harnoncourt Gustav Leonhardttal 1971 és 1990 között valósította meg a hatalmas projektet. Grammyt azonban nem ezért, hanem Bach Szent Máté-passió-jának felvételéért kapott 2001-ben. A nemes felmenőkkel rendelkező Harnoncourt - nagymamája magyar származású volt, ő maga pedig II. Lipót császár ükunokája - a Művészetek Palotájában Bach első adventi vasárnapra írt kantátáján kívül a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokra írt művei közül is megszólaltat kettőt. Igazi karácsonyi muzsika a szintén világhírű Arnold Schönberg Kórussal.