Csíkszereda és Csíksomlyó

Sorozatunk ez alkalommal a Székelyföld szívébe kalauzolja el az érdeklődőt. A Csíki-medencében lehetünk részesei a székelyek legnagyobb ünnepének, a pünkösdi búcsúnak, megcsodálhatjuk az Ezer Székely leány találkozóját - de jégkorong-mérkőzéseket is láthatunk, és itt ihatjuk az ország legjobb sörét.

A hagyomány szerint a Somlyó hegyén már a kereszténység előtti korban szentély állott. Erre utalnak a ferences kegytemplom bal hátsó fülkéjében látható pogány kori kőemlékek. Ugyancsak a hagyomány szerint Kissomlyón és Nagysomlyón Szent István idejében, 1002-ben templom állt, Nagysomlyón pedig szerzetesi, valószínűleg bencés kolostor.

A csíksomlyói kegytemplom helyén is templom volt, amelyet a ferencesek 1442-ben újjáépítettek Hunyadi János támogatásával. Rekonstruált képe a bejárat jobb hátsó falán látható. A templom építésével párhuzamosan felépült a kolostor is, szintén gótikus stílusban. Ezt igazolja a konyhának és a pincének most is meglévő ajtókerete és egy kis ablak. Az új épülettömböt erős fal övezte. Ide menekültek a környék lakói a sorozatos betörések és pusztítások idején. A századok folyamán a templomot és a kolostort sokszor feldúlták. Különösen nagy volt az 1661-es török-tatár pusztítás, amikor minden elégett. 1664-ben újraépítették.

A kolostor mai alakjában 1733-1759 között épült, barokk stílusban. A régi templomot, amely a többszöri bővítés és javítás dacára már omladozott és kicsinek bizonyult a búcsúk befogadására, 1802-ben lebontották. A jelenlegi templom 1804-1838 között épült barokk stílusban kőből, de faboltozattal. A templom 58 m hosszú, 18 m magas, 22 m széles. A torony magassága a keresztig 55 m. A templomot utoljára Urbányszky Fülöp festette ki 1911-ben. Késő renoválását az 1940-es földrengés után 1941-42-ben végezték. Ekkor kapta a templom és a kolostorépület jelenlegi "nemesvakolását" is.

A templom alatt derékszögben nagyméretű kripta húzódik. A legrégebbi temetkezés Mikes Kelemen háromszéki főkapitányé volt 1686-ban. Elsősorban ferences rendi szerzetesek temetkezési helyéül szolgált. Itt nyugszik Losteiner Leonárd (1744-1826), a rend történetírója, és sok más rendtársa. Az utolsó temetést 1982-ben jegyzik, amikor P. Écsy János főatyát, tudós szerzetest helyezték ide örök nyugalomra. A templom összes berendezését Papp Miklós oltárkészítő fából készítette az 1830-1850-es években.

A templom legnagyobb értéke a Szűzanya kegyszobra. Ismeretlen mester faragta hársfából 1510 körül. A világon nyilvántarott kegyszobrok közül a legnagyobb méretű: 2,27 m magas. A kegyszoborhoz sok csodás esemény és legenda fűződik. Ha Csíkot vész fenyegette, a kegyszobor bús, fájdalmas arcot öltött és könnyezett. A kegyszobor arcán látható sérülések állítólag az 1661-es tatárpusztítás nyomai.

Csíksomlyói panoráma

A hagyomány szerint tatár fővezér el akarta vitetni a szobrot. Szekérre tették, de olyan nehézzé vált, hogy több pár ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Erre a fővezér kardjával akarta szétzúzni, de karja lebénult. Kiadta a parancsot, hogy égessék el, de láng nem fogta. Bármi is történt, tény az, hogy amikor mindent felperzselt a tatár, s a régi templom berendezéséből semmi sem menekült meg, a szobor épen maradt.

A hívők szerint az idők folyamán a csíksomlyói kegyszobor előtt elmondott imájuk sokszor meghallgatásra talált a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására. A kegyszobor mellett jobb és bal felől Szent István és Szent László faszobrai állnak, amelyeket Tirolból rendeltek 1905-ben. Magasságuk 2,60 m. A homlokzaton a kegyszobor mása látható. Rézből kalapált ötvösmunka, Rotenbacher brassói mester készítette 1837-ben.

Külön figyelmet érdemel a kegytemplom orgonája. 1930-31-ben készült Wegestein Lipót fiainak temesvári orgonagyárában Geyer József budapesti zeneművészeti főiskolai tanár terve alapján a régi "Kolonics"-féle orgona szekrényének és sípjainak felhasználásával. A játszóasztalt Németországból hozatták. Három billentyűsorával, 36 változatával, 2600 sípjával Románia legkorszerűbb orgonái közé tartozik. A színes ablakok Csehországban, Grottauban készültek 1905-ben. A kegytemplom homlokzatán latin felírás olvasható, bent a diadalíven úgyszintén.

A csíksomlyói kegytemplom a magyarság legnagyobb búcsújáróhelye. A csíki és a gyergyói nép 1567-ben Pünkösd szombatján fegyverrel védte meg hitét János Zsigmond hadaival szemben, ennek emlékét őrzi a pünkösdi búcsú, amelyet azóta is minden pünkösd szombatján megszerveznek. E rendezvényen nemcsak székely katolikusok, hanem gyimesi és moldvai csángók, valamint más országokból érkező érdeklődők ezrei is körmenetben vonulnak fel a Salvator-kápolnához. A körmenetet az egyes székely vidékek képviselői alkotják meghatározott sorrendben, gyönyörű népviseletben, a sort a csángók zárják. A búcsú fénypontja az ünnepi szentmise a Hármas-halom oltárnál, ahol a zarándokok megérinthetik a Mária-szobrot, imáikat, kéréseiket, háláikat suttogva el a Szűzanyának.

Csíksomlyó a múltban kulturális központ is volt. A ferenceseknek nemcsak papneveldéjük volt itt már 1649-ben, hanem elemi és középiskolákat, illetve tanító- és kántorképzőt vezettek. Itt tanult többek között Gábor Áron is. A kántorképzőnek jeles tanára és igazgatója volt Simon Jukudián, sok ma is használt egyházi ének szerzője. Ezen iskolák keretében játszották a híres csíksomlyói misztériumdrámákat.

Itt működött Kájoni János (1629-1687) könyvnyomdája 1676-tól kezdve, amelyben tankönyvek, ima- és énekeskönyvek, valamint más hasznos egyházi és világi tartalmú olvasmányok láttak napvilágot. Kájoni Jánost egyébként a 17. század sokoldalú tudós szerzeteseként tartja számon a történelem. Kiváló volt mint énekgyűjtő, zeneszerző, történész, nyomdaalapító és orgonaépítő. Mellszobra a kolostorépület négyszögletű udvarában látható.

A Kis-Somlyó hegy lábánál, az útszélen találjuk a csíksomlyói ásványvízforrást, amelynek bikarbonátos, vasas, sós, kálciumos, magnéziumos, szénsavas ásványvize például savhiányos gyomorgyulladás és vérszegénység kezelésére ajánlott.

Innen továbblépve, a Jézus-hágóját legyőzve, felérünk a Kis-Somlyó hegy tetejére, ahol a három kápolna közül a legrégibb és legérdekesebb a már említett Salvator-kápolna, amely a gótika, reneszánsz és barokk egymásra épülésének jellegzetes és fontos példája. Az ajtó előtti kőkeresztet a gyergyóalfalvi hívek állították 1876-ban az 1567-es győzelem emlékére.

A Salvator-kápolna

Ábrahám Gizella - Ábrahám Tibor (Kolozsvár)