A magyarországi Leonardo-kiállítás is az Európa Tanács által szervezett Universal Leonardo elnevezésű program része, amelynek keretében az olasz mester életművének különböző szeletét középpontba állító kiállításokat szerveztek: Oxfordban például a mester által tanulmányozott és lerajzolt növények köré épült a tárlat, a müncheni Alte Pinakothek képtárban a polihisztor Szegfűs Madonna című képe szolgált központi témául.
A magyarországi tárlat Leonardo gondolkodásmódját és világszemléletét kívánja bemutatni több vázlaton és da Vinci által el nem készített találmányokon keresztül. A debreceni vendégszereplés után az anyag New Yorkba, Madridba és Rio De Janeiróba halad tovább, így igazán neves városok közt találta magát Debrecen.
A kiállítás célja, hogy da Vincit komplex gondolkodóként mutassa be: egy olyan mesterként, aki egyszerre a világot objektíven ábrázoló festő, a természetet folyamatosan vizsgáló reneszánsz ember és innovatív tervező. Találmányait nagyrészt a korban megélénkülő felfedezések, újonnan meglelt természeti törvények inspirálták. A kiállítás szervezői ezt az eredeti tervek alapján elkészített makettekkel és installációkkal próbálták szemléltetni a kiállításon.
A számos látványos és működőképes modell szerepel negyven monitor, amelyek a tárgyak és a tanulmányok hátteréről adnak információt. Az élményszerűség növelése érdekében pedig Leonardo dolgozószobájának hű rekonstrukcióját is elkészítették, benne többek közt az általa feltalált töltőtollal, így pár percre valóban a reneszánsz zseni műhelyébe képzelhetjük magunkat.
Nem meglepő, hogy Debrecenben a számos fakszimile mellett mindössze egy eredeti vázlatot állítottak ki a szervezők: pusztán e Műszaki tanulmányok és emberalakokkal kapcsolatos vázlatok elnevezésű grafika biztosítása nem kevesebb, mint két milliárd forintot emészt föl a kiállítás költségvetéséből. A kisméretű rajzot 1480-ban készítette az akkor 28 éves Leonardo, és ezen látható először az általa megálmodott repülőszerkezet. Az értékes vázlatot egyébként pár nappal a kiállítás megnyitása előtt egy bőröndben, a legszigorúbb felügyelet mellett szállították a debreceni múzeum kiállítótermébe.
Valószínűleg éppen a költséges szállítás, illetve a magas biztosítás összegek miatt nem hoztak végül Debrecenbe egy eredeti Leonardo-festményt sem, viszont csak a magyarországi tárlat számára lett kialakítva egy lovas tanulmányokat bemutató, önálló rész, amely múzeum előtt felállított műgyantából elkészített Kolosszus-szoborra rímel.
Megalomán milánóiak: a szobor története 500 év elteltével a világon először a cívis városban lesz megtekinthető az eredeti tervek alapján Olaszországban elkészített Kolosszus. A hét méter magas műgyanta-szobor azonban csak harmadik a sorban: az amerikai Leonardo da Vinci's Horse nevű cég már néhány éve elkészítette a Kolosszus-t, amely most Milánóban áll. Az American Horse néven ismert második Kolosszus-t pár hónappal később a michigani Grand Rapidsben állították ki, ezt szintén az amerikai cég készítette. Tehát a a debreceni Kolosszus, amelyet a tárlat zárása után New Yorkba szállítanak tovább, korántsem tekinthető az elsőnek, de a kiállítás olasz kurátorai szerint az eddigiek közül ez a szobor felel meg leginkább Leonardo Da Vinci eredeti rajzainak és ezért mindenképp érdemes megnézni. |