Schweitzer József

V. A Széder-este szimbólumai

A Széder-este terített asztalán áll az úgynevezett Széder-tál három pászkával és jelképes étkekkel. A pászka vagy mácá kovásztalan kenyér. Az egyiptomi kivonulás alkalmával nem volt elég idő ahhoz, hogy megkeljen a tészta. Éppen ezért az ünnep teljes idején át tartózkodnunk kell minden kovászos ételtől. Ez a törvény ősidők óta nem változott, a kovásztalan kenyér mind a mai napig tizennyolc perc alatt készül el. Ennyi idő alatt a lisztből és vízből álló tészta nem erjed meg, nem kovászosodik meg. Ebből az mácából hármat látunk a Széder-tál mellett. Két egészre áldást mondunk, a harmadikat kettétörjük, és a felét az ünnepi vacsora után jelképesen csemegeként, desszertként fogyasztjuk. A régi rómaiak is csemegével fejezték be a vacsorát, de a Széder-estén szerényen meg kell elégednünk egy kis mácával. Ezt a fél darabkát el szokták rejteni, és a kisgyermek, aki megtalálja, ajándékot kap. Ezzel is fenntartjuk a kicsinyek érdeklődését a késő esti óráig.

A Széder-tálon szimbolikus étkeket találunk, ezek a követekezők:

• Egy darab parázson sült csontos sült hús (zöroá), ami a szentélybeli bárányáldozatra utal.
• Parázson sült tojás (bécá), ami az ünnepi áldozatra utal.
• Keserűgyökér (máror), torma, saláta, és más ehhez hasonló étkek. Ebből kétszer eszünk, s a sanyarú sorsunkat juttatja eszükbe
• Alma, dió, bor keveréke, masszája (chároszet): ez a téglákat, a vályogvetést idézi emlékezetünkbe, amit a szolgaság alatt atyáink végeztek.

Az asztalon sós víz vagy ecet is található, amivel a könnyekre, a sok szenvedésre emlékezünk. Ezt nem helyezzük fel a Széder-tálra. És ahogy már említettük, miután a Peszách messianisztikus ünnep, az asztalon áll a díszes serleg a messiás előhírnökének, Élijáhunak, Illés prófétának a tiszteletére.