III. A mozgató idegpályák fejlődése - mielinizáció
A 45. posztnatális naptól a felnőttkorig az agy mintegy megkétszereződik, ugyanakkor a mielin arányos változása ezt nem kíséri. Ez azt jelenti, hogy a motoros pályák érésének főbb mozzanatai a prenatális és a korai posztnatális időszak között már lejátszódtak, amíg az agyvelő méretbeli növekedése az érési folyamat után következik be.
Az agykéreg által kontrollált mozgásszabályozást a szürkeállományból kiinduló mozgatópályák végzik, amelyek a gerincvelői mozgatósejtekhez térnek. A születés előtti, a születést követő, majd a felnőtt lóagyban ez a pálya egyre terjedelmesebb, fejlettebb.
Animáció: A mozgatópályák mielinizációjának fejlődése
A képeken a szürkeállomány világos, a fehérállomány pedig sötét, mert az idegrostokat körülvevő mielinhüvely specifikusan festődik (Haidenhain-féle vas-haematoxylin festés).
A mozgáselemzési vizsgálatokkal azt is kimutattuk, hogy a végtagokat a törzshöz kapcsoló nagy tömegű izmok teljes beidegzése csak ennek a pályának a teljes mielinizációja után lehetséges. A felnőtt lovakra jellemző kifinomult mozgásformák tehát csak a pálya teljes érése után várhatóak. Ember esetében ez egészen a felnőttkor küszöbéig elhúzódik, részben ennek is köszönhető, hogy egy kisgyereket 5-7 éves kora előtt nem lehet megtanítani írni.
Animáció: Az újszülött csikó mozgása