Sótonyi Péter Tamás

Az állatok mozgásának elemzése - A csirke kikelésétől a Spanyol Lovasiskoláig

IV. 2. Az elülső végtag statikája

A végtagok mozgékony, többszörös szöget képező emelőrendszerhez hasonlíthatóak. A előrehaladó mozgásban a végtagok alátámasztó és előrelendítő emelőként működnek, a hátulsó végtagok a mozgás motorjai. A törzs tömegének nagy része az elülső végtagokra esik. A két mellső végtag közé a törzs az alsó fűrészizmon keresztül mintegy hevederbe belefeküdve rögzül.

Animáció: Az elülső végtag rugózó működése

5. ábra

A lábtő rögzítése közvetett, a kétfejű karizomból ered egy inas köteg, amely a lábtőnyújtó izomhoz tér. Minél erősebben feszül tehát a kétfejű karizom, a lapocka erős terhelése következtében a kétfejű karizomból induló inas köteg annál erősebben rögzíti a lábtövet. Fontos szerepe van a lábtő rögzítésében a lábtő hajlító felületén elhelyezkedő rendkívül erős szalagoknak is. A végtagra ható másik erő a talajtól a törzs felé irányuló ellenerő, amely az ujj- és lábtőízületen keresztül a könyökízületre hat, és azt a törzs súlyához hasonlóan szintén behajlítani igyekszik. Az ízületeket rögzítő szalagok azonban mérséklik az erő közvetlen, erős, hirtelen hatását. A törzs felé irányuló ellenerőknek kb. a fele ugyanis a csüdízületben, az alsó rugózó rendszerben az ujjhajlító inakra tevődik át. A végtagok terhelése az ujjízületeket túlnyújtaná, ezt az ízületek hajlító felületein azonban az egymás fölött helyeződő inakból és szalagokból álló ún. hármas heveder akadályozza meg, és egyben rögzíti az ízületeket. A felületes hevedert a felületes ujjhajlító izom ina képezi, amely az alkartól egy járulékos szalagot kap, és a pártaízületig terjedően gátolja a lábtő-, a csüd- és a pártaízület túlnyúlását. A megfeszülő ín a járulékos szalagot feszíti, és alátámasztáskor a súly viselése alkalmával az izom felette helyeződő izomhasát mintegy kikapcsolja, ezáltal maga az izomhas nem vesz részt a statikus működésben. A középső hevedert a mély ujjhajlító izom ina képezi. Ez az ín a lábközépcsonttól kap egy hasonló járulékos szalagot, mint amilyet a felületes ujjhajlító ín kapott, majd az ín innentől a patacsont hajlító felületén tapad, így a lábközépcsontoktól a patacsontig képez hevedert, és kikapcsolja a felette helyeződő izomhasat. A mély hevedert a csüdegyenítő készülék alkotja. A csüdegyenítő készülék szalagjai három csoportra oszthatók. A szalagrendszer felső szakaszát lóban egy teljesen inas izom képezi. Középső szakaszát az egyenítő csontokról oldalt térő szalagok, valamint az egyenítő csontokat összekötő porcos szalag képezi. Az alsó szakaszt az alsó egyenítő szalagok, az egyenes, a ferde, a kereszteződő, és a rövid szalagok alkotják.

Animáció: Lázár Zoltán a 2004-es Fogathajtó Világbajnokságon