Spiró György

Hogyan győznek a provinciák? - A Fogság c. regény történelmi hátteréről

Más kutatók szerint a kereszténység nem a legszegényebbek, végképp nem a konzervatív paraszti tömegek, hanem a mobilabb városlakók köreiben vált népszerűvé, mert a vegyes: görög és zsidó lakosságú városokban a görög és a zsidó tehetőseknek volt mit félteniük, és szorongásukban új vallás révén közeledtek egymáshoz. Az alexandriai pogrom félelmet keltett minden nagyobb kikötőben és kereskedővárosban, sok helyütt hasonló vérengzésre került sor, nem véletlenül térítettek az apostolok éppen ezekben a városokban, mielőtt a centrumba mentek volna (mint Pál, akit vittek, és Péter, aki maga ment), mert felismerték, hogy a birodalmat a fővárosában kell megragadniuk.

25. ábra

A hosszan tartó világbéke rettenetes vérontásainak egyik oka az is lehet, hogy a zsidók, a maguk kiválasztottsági tudatánál fogva, a szomszéd népekkel nem tudtak kiegyezni, és velük szemben mindig az aktuális szuperhatalom védelmét keresték, akár perzsa volt, akár görög, akár római. Ez gyűlöletet keltett irántuk azokban, akikkel ki kellett volna egyezniük. Ez a reflex még a 19. és a 20. században is megfigyelhető. A keresztények nem kötötték születéshez a kiválasztottságot: aki csatlakozott hozzájuk, azzá vált. Jézus megmondta: nincs többé származás, nincs többé család, nincs többé gazdag vagy szegény, csak a közösség van.

Az óriási változást az ókori globalizáció okozta, amely tipikus harmadik világbeli megosztottságot eredményezett. A zsidó vallás rég nem volt egységes, a Nagy Heródes által kinevezett, a zsidók tömegei által idegennek tartott főpapok racionalisztikus, túlvilágot, feltámadást, szellemeket tagadó elképzelése és a farizeusok ezzel ellentétes álláspontja akár két különböző vallásként is értelmezhető, nem beszélve a görög püthagoreusokat követő esszénusokról, meg a szamáriai zsidókról, akik nem voltak hajlandók a jeruzsálemi templomnak adózni. A saját zsidó adók rendkívül magasak, a terményeknek akár hatvan-hetven százalékát is istennek - a papságnak - kellett adni. A főpapok a római helytartókkal minden törvényt áthágva üzleteltek, a Tóra valamennyi szabályozását kikerülve földbirtokot szereztek és átjátszották a rómaiaknak, miközben az alsó papság éhezett. A több nemzedéken át tartó békekorszak alatt kialakultak a zsidó rablóbandák, amelyek aztán a főpapi rendvédelmi erők ellen fordultak. Egymást gyűlölő frakciók között könnyű volt további viszályt szítani, ha a római belpolitikai érdek kívánta. A tipikusan harmadik világbeli megosztottság jellemzője, hogy politikailag a zsidóság nem egységes: Rómát támogatók ugyanúgy vannak köztük, mint Róma ellenségei, és a Jeruzsálem lerombolásában résztvevő római seregben zsidók is vannak. A Templom lerombolása után különös helyzet alakult ki: a zsidó vallásnak nem maradt központja és nem maradt papsága. A rabbik nem papok, hanem tudós emberek. Ezt a központ nélküli szerkezetet a mohamedán vallás örökölte. Hátránya, hogy egységes reformot nem lehet végrehajtani. Előnye, hogy közel van a néphez.

Az ókori globalizáció abban különbözik a maitól, hogy még nem volt modernizáció, a technológia változatlan, a munkanélküliség a korábbi keretek között maradt. A mi globalizációnk emiatt súlyosabb válságokat okoz, mint az ókori. Nagyhatalmi gőg persze akkor is volt. A római követek és helytartók nem tartották fontosnak, hogy a helyi lakosság mentalitását alaposan megismerjék. Egy szuperhatalom utcaseprő polgára ma is többnek tartja magát a provincia többszörös doktoránál.