Spiró György

Hogyan győznek a provinciák? - A Fogság c. regény történelmi hátteréről

III. Globális válasz az első globalizációra: a kereszténység

A görög és a római hitvilág racionalisztikus, antropomorf, a világot istenek harcaként drámaian érzékelő, evilági szemlélete felől a keresztény hit irracionális, hívei elvakult, primitív emberek, akik a földi léttel szemben a túlvilági boldogságban és a feltámadásban hisznek, és emiatt minden kínzásnak és nélkülözésnek ellenállnak. Vallási fundamentalista terroristáknak látták őket, gyűlölték és félték, ilyen típusú magatartás ekkor jelent meg először a történelemben. Az idegenek növekvő befolyásától tartó Cicero és Seneca rémálmaiban sem vizionált semmi hasonlót. Nem lehetett előre látni, hogy a vallási különcségük miatt nevetségesnek tartott zsidók keblében egy ekkora, őket magukat is elsodró vallási forradalom fog kifejlődni, azt pedig különösen nem képzelte senki, hogy ez egész Európát történelmileg rövid idő alatt magával ragadja.

Rodney Stark, aki az 1980-as és 90-es években vallásszociológiai fordulatot hajtott végre, a következőkben adja meg a kereszténység gyors elterjedésének okait.

1. A zsidók (és a keresztények), valamint a germánok nem tettek ki gyereket, míg a görögök és a latinok igen. A germánok kívül esnek a birodalmon, nekik csak sokára lesz szerepük a birodalom szétverésében. A birodalmon belül a zsidók az egyébként lebecsült lányoktól sem akartak ilyen módon szabadulni, felnevelték őket, ezáltal náluk nem lépett fel nőhiány, és a népszaporulat normális maradt, ellentétben a lánycsecsemőktől szabaduló nem-zsidókkal, akiknél a demográfia fokozódó hiányt mutat.

2. Járványok idején a görögök és a latinok orvosságot adtak a betegeknek, de az egészségesek elmenekültek; a gyógyszerek nem hatottak, s mert nem volt, aki ápolja a gyógyulókat, így azok is meghaltak. A zsidók - és a keresztények - nem adtak gyógyszert, viszont a betegeket ápolták, így aki meg tudott gyógyulni, fel is épült. Minden járvány után ugrásszerűen megnőtt a zsidók - és a keresztények - aránya.

3. A Római Birodalom vallásait piacon kell elképzelni, ahol sok vallási ajánlat verseng. Az győz, amelyik a legkönnyebben hozzáférhető és a legtöbbet kínálja. A bonyolult görög, valamint a bonyolult, előírásoktól, tiltásoktól terhelt zsidó vallással szemben a kereszténység nem követel semmit, csak azt, hogy az egyén Jézus isteni voltában, megölésében és feltámadásában higgyen. A keresztény közösségbe bárki betérhet, származására és társadalmi státuszára való tekintet nélkül, még a nők is. Az őskeresztény gyülekezetek egyenjogúsították a nőket, ami önmagában hallatlan forradalom. A gyülekezetben mindenki papi funkcióval bír (ezt jelenti Jézusnál a víz borrá változtatása).

Stark a mormon vallás vizsgálatával kezdte, mai amerikai szekták vizsgálatával folytatta, így jutott el a kereszténységig. Megállapításai szerint - amelyeket visszamenőleg a kereszténységre is kiterjeszt - az egyén nem valamely vallási dogmában hisz, amikor egy szektához csatlakozik, hanem a magány elől menekül a védő közösségbe. Sok évvel később az egyén átfesti csatlakozási indokait, a hit csak ekkor kerül előtérbe. Ha ez igaz, akkor végtelenül sokan voltak a Római Birodalomban, akik elmagányosodván, a családi kötelékből kiszakadván nem a halált, hanem az életet nem tudták elviselni, és azt a közösséget választották, amely bűnöst és bűntelent, görögöt, latin és zsidót, nőt és férfit egyaránt be tudott fogadni anélkül, hogy nehezen teljesíthető feltételeket szabott volna (mint pl. a körülmetélés, ami a felnőtt férfiakat visszariasztotta).