Spiró György

Hogyan győznek a provinciák? - A Fogság c. regény történelmi hátteréről

A két millió halott nagyon nagy szám, a korabeli népességi adatokat tekintve ez csaknem a fele az éppen élő zsidók számának. Ekkor még mindenkit személyesen, kézi erővel kellett megölni, a tömeggyilkosság technológiája fejletlen lévén. Arányaiban ekkora mészárlásra a 20. századig kellett várni. De ez a háború sem vallásháború: politikai és gazdasági okai vannak. Gazdasági oka az, ami i. sz. 38-ban az alexandriai vérengzést okozta: ha egy görög városban a zsidó kereskedelem veszélyezteti a görögöt, ha a zsidó lakosok létszáma a 30-40 %-ot eléri, törvényszerűen kitör az ellenségeskedés. Ilyen város sok van a tenger keleti medencéjében. Politikai oka pedig az, hogy ezt a görög-zsidó konfliktust ki lehet használni a császári hatalom megszerzése érdekében. Augustus, Tiberius, Claudius és a többi császár nem véletlenül nem engedte a hadvezéreit jelentős csatákba: féltek a diadalmenetüktől, a népszerűségüktől. A római békének ez is egyik oka. A katonacsászárok - Otho, Vitellius, - egy-egy nagy győzelem után válhattak császárrá. Vespasianus felismerte, hogy a zsidókat mészárolva nagy hadvezér lehet. Kihasználta az alexandriai gabonaszállítások blokkolásában rejlő zsarolási lehetőséget is. Gazdasági vetélkedés és római hatalmi belharc okozta ezt a mészárlást, és a vallási megfontolás nem játszott benne szerepet.

19. ábra

20. ábra

Igaz lehet, amit Josephus Flavius, a zsidó főpap, a rómaiak szövetségese és történetírója, a háború résztvevője mond: vita folyt a fővezér Titus és a hadtáp vezetője, a zsidó Tiberius Julius Alexander között arról, hogy lerombolják-e a Templomot. Titus a lerombolás mellett érvelt, ezzel - vélte - megszűnik a zsidóság önálló léte, s egyúttal a kereszténység is, mert a kettő azonos. Tiberius Julius Alexander nem a zsidó, hanem a római érdeket szem előtt tartva óvott a Templom lerombolásától: ha a zsidóknak nem marad helyhez kötött vallási központjuk, a világon szétszórva szellemileg erősebbek lesznek. A Templomot lerombolták.

21. ábra

22. ábra

Animáció: A kereszténység elterjedése a római birodalomban

Ennek az a jelentősége, hogy a kereszténység - amely kb. húsz fős zsidó szektaként indult - a zsidó szétszóratással robbanásszerűen elterjedt, és Nagy Constatinus császár a negyedik század elején kénytelen volt államvallássá tenni. Akkor már kb. hárommillió keresztény hívő élt a birodalomban, minden üldöztetés ellenére. Elképesztő méretű és sebességű lelki forradalom. A zsidó provincia maga alá gyűrte a teljes római hagyományt, semmivé tette a görög és római magas kultúrát, és egészen eltérő, váratlan paradigmát alkotott. Ehhez szükség volt Pál apostol fordulatára, aki a Jézus-hitet kiragadta a zsidóságból, ami együtt járt a zsidó vallással való radikális szembefordulással.

23. ábra

24. ábra