Bojkottálhatja az olimpiát a francia csapat

Nem zárta ki a pekingi nyári olimpia bojkottját Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Sarkozy, akit a délnyugat-franciaországi Tarbes-ban tett látogatása során újságírók kérdeztek a tibeti események kapcsán egy lehetséges bojkottról, úgy nyilatkozott, hogy "minden lehetőséget nyitva hagy", egyúttal a kínai vezetők felelősségérzetére apellált. Ugyanakkor nem mondta meg, hogy a nyitóünnepség bojkottjára gondol-e vagy pedig az egész játékokéra.

Amíg az ókori olimpiák idején elcsendesedtek a fegyverek Hellászban, addig ez a modern kort egyáltalán nem jellemzi. A két világháború vesztesei mellett akadt példa arra, hogy faji megkülönböztetés, illetve profizmus miatt maradt távol egy ország - az 1980-as és 1984-es bojkottpárbajt pedig szinte mindenki ismeri.

1920, Antwerpen
Az első világháború miatt elmaradt 1916-os berlini játékokat 1920-ban Budapest támaszthatta volna fel, ám végül a rendezési jogot a belgiumi Antwerpen kapta meg. Ráadásul az olimpiai eszmét megcsúfolva, a háborús gyűlölködés szellemében sem a központi hatalmakat, sem Szovjet-Oroszországot nem hívták meg, így nemhogy nem rendezhettünk olimpiát, még ki is zárták a magyar sportolókat.

1948, London
A második világháború után 1948-ban London adott otthont a játékoknak, amelyre a vesztes nagyhatalmak, Németország és Japán képviselőit nem hívták meg, de a szovjetek is csupán néhány sportvezetővel, "megfigyelőként" jelentek meg.

1956, Melbourne
Néhány ország (Hollandia, Svájc, Spanyolország, Irak és Libanon) lemondta a részvételt, ám Egyiptom távolmaradása egyértelműen a szuezi válságnak, azaz a háborús helyzetnek volt köszönhető.

1968, Mexikóváros
A NOB nem engedélyezte az akkor még fajüldöző politikát képviselő Dél-afrikai Köztársaság indulását.

1972, München
1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista szervezet öt tagja átmászott az olimpiai falu kerítésén és túszul ejtette az izraeli sportolókat. Követelésük annyi volt, hogy Izrael engedje szabadon 200 bebörtönzött társukat, majd nekik és túszaiknak adjanak szabad elvonulást Nyugat-Berlinbe. A tárgyalások eredményeképpen 16 órával az akció megkezdése után a terroristák két helikopterrel a Münchentől mintegy 70 kilométernyire lévő Fürstenfeldbruck repülőterére repültek, ahol összecsaptak a német rendőrség mesterlövészeivel.

Összesen 11 izraeli sportoló, 5 palesztin gerilla és egy német rendőr halt meg.

A mészárlás után az életüket féltő izraeli és a bosszútól tartó egyiptomi sportolók hazautaztak. Felmerült, hogy a játékokat fel kell függeszteni, ám a tiltakozások ellenére az olimpia folytatódott.

1976, Montreal
Az olimpia előtt Új-Zéland rögbicsapata pénzdíjas bemutatóversenyekre Dél-Afrikai Köztársaságba utazott, ám ezzel megszegték az apartheid-bojkottot. A kongói sportvezető, Jean Claude Ganga felhívására 28 afrikai ország jelentette be, amennyiben az új-zélandiak maradhatnak, úgy távol marad a játékoktól. A NOB azonban hajthatatlan maradt (azzal indokolta döntését, hogy a rögbi nem olimpiai sportág), így az afrikai kontinens legtöbb csapata távozott Montrealból. Marokkó, Kamerun és Egyiptom például úgy lépett vissza, hogy sportolói az első napon még rajthoz álltak. Fekete Afrikát mindössze Szenegál és Elefántcsontpart képviselte, de például Irak és Guyana is szolidaritást vállalt a visszalépőkkel.

Volt egy másik érdekes eset is, amely kisebbfajta diplomáciai bonyodalmat okozott: a kanadai kormány a Kínai Népköztársaságra való politikai tekintettel Tajvan csapatát kényszerítette hazautazásra.

1980, Moszkva
A szovjet hadsereg 1979-es afganisztáni bevonulását rossz szemmel néző amerikai elnök, Jimmy Carter felszólította a világot: ne induljanak el a moszkvai játékokon. Végül 30 ország az előzetes nevezés ellenére nem jött el (közülük Japán, Kanada, Kína, az NSZK és az Egyesült Államok számított jelentős veszteségnek), míg 33 ország már magát a meghívólevelet is válasz nélkül hagyta.

1984, Los Angeles
Kölcsönkenyér visszajár - Szovjetunió a négy évvel korábbi bojkottra válaszolt, s arra kötelezte a Varsói Szerződés tagállamait, tagadják meg a részvételt. A Szovjetunió felhívásához 13 ország csatlakozott (közte Magyarország is), az ugyancsak kommunista berendezkedésű Románia és Kína viszont indult - előbbi 20 arannyal zárt!