A tengerentúlon az amerikaifutball-bajnokság (NFL) viszonylag simán elindult, csupán a játékvezetők és az NFL között megy a vita a béremelésről, de ez a szezon rajtját nem befolyásolta. Nem volt ez mindig így, tavaly hónapokig egyezkedtek a bérekről és a meccsek számáról, és mivel sokáig nem sikerült megújítani a kollektív szerződést (a játékosok átigazolását, fizetését, valamint a munkavállalási feltételeket szabályozó keretmegállapodás), a klubtulajdonosok kizárták az amerikaifocistákat a szerződésükből. Ez azt jelenti, hogy a játékosok az edzőterembe vagy a pályára sem mehettek le edzeni - ezt nevezik lockoutnak. Később sikerült megegyezni, a bajnokság időben elindult. Előtte egyetlen alkalommal, 1987-ben sztrájkoltak a játékosok, de akkor is csak egy forduló maradt el az NFL-ben.
Tavaly az NBA-ben is hasonló sztrájk volt, szintén kihirdették a kosárlabdázóknál a lockoutot, néhány meccs el is maradt a szezon elején, 82 helyett csak 66 alapszakasz-fordulót rendeztek. Az öt hónapig tartó vita itt is a pénzen ment. Az NBA-ben ez volt a negyedik lockout, 1995-ben és 1996-ban nem csúszott a szezon rajtja, 1998-ban azonban a hat hónapos kizárás után ötvenkörösre rövidítették az alapszakaszt.
A harmadik nagy amerikai liga, az NHL az idénre időzítette a bajnokság negyedik lockoutját. A jégkorongozók a legmakacsabbak a három nagy liga közül, a lockoutok az NHL-ben mindig jóval komolyabb eredménnyel zárultak, valószínűleg azért, mert a többi ligától eltérően a hokiban a játékosok fizetése a legnagyobb tétel a klubok költségvetésében. A lockout miatt 1992-ben harminc, az 1994/95-ös szezonban 468 meccs maradt el, a teljes 2004/2005-ös teljes idényt törölték. Mióta Gary Bettman áll az NHL élén - 1993 óta -, ez már a harmadik lockout a ligában.
Gary Bettman
Jól jár valaki a sztrájkkal?
"Szerintem senki, a sportágnak legalábbis biztosan nem tesz jót" - válaszolta a fenti kérdésre Zsédely Péter közgazdász, sportmarketinges. "Az egész egy hatalmi harc, aminek a lényege, hogy a klubtulajdonosok szeretnék lefelé szorítani a játékosok részesedését a bevételből, ők azonban ezt nem tudják elfogadni, hiszen azt látják, hogy nyereséges a liga." Az NFL évente tízmilliárd dollárnyi profitot termel, de az NBA és az NHL is három-négymilliárd dollár körüli nyereséggel üzemel. Zsédely Péter szerint ugyanakkor a tulajdonosokat is meg lehet érteni, ők is szeretnék a saját profitjukat növelni.
"A most lejáró kollektív szerződést az NHL-ben nyolc évvel ezelőtt kötötték, az teljesen más gazdasági helyzet volt, csak utána jött csak a válság. Természetes, hogy meg kell újítani, teljesen új alapokra kell helyezni. Csak azt nem értem, miért az utolsó pillanatban kell elkezdeni tárgyalni, hiszen ezeket a szerződéseket évekre előre kötik" - utalt Zsédely arra, hogy sokszor a szerződés lejártakor ülnek le a felek tárgyalni, 10-12 órákat töltenek el az asztal körül, majd kijönnek, és közlik, hogy nem sikerült megállapodni, nem is közeledtek az álláspontok.
Mi történhet a négy fal között?
"Azt soha nem fogjuk megtudni" - jött a válasz Szilvási Györgytől, a TD Magazin amerikaifoci-szaklap szakírójától. "Azok az emberek, akik ott bent tárgyalnak, élet-halál urai, egy teljesen más világban mozognak. Az igaz, hogy az NFL-ben most a játékvezetők és a liga között csupán egy-két millió dolláron megy a vita, ám a lockoutoknál általában félelmetes pénzekről, több milliárd dollárról döntenek, hiszen évekre előre kötik meg a szerződéseket. Városok sorsa dőlhet el egy-egy lockouton, dollármilliárdokba kerülő stadionokról, több ezer munkahelyről is döntenek ilyenkor."
Hollywood is lecsapott a sztrájkra Az Egyesült Államokban az 1987-es NFL-lockoutról filmet forgattak, a Cserecsapat című remek moziban Gene Hackman és Keanu Reeves játszotta a főszerepet. Al Pacinónak a Minden héten háborúban látható klasszikus monológjához ugyan nem ér fel, de íme a film egyik legjobb jelenete: |
Vannak összeesküvés-elméletek, amelyek szerint néhány lockout csak a marketingről szól, azaz szándékosan generálnak a szezon előtt olyan űrt, amellyel kiéheztetik a szurkolókat. A megállapodás után, közvetlenül a bajnokság előtt így megrohanják a drukkerek a shopokat, és bevásárolnak az adott klub mezeiből, ajándéktárgyaiból. Az NBA-ben volt olyan lockout, amely után december 25-én, karácsonykor indult a szezon, és több csapatnál rekordokat döntött a mez- és a bérleteladás.
Mindent a marketingért
"Én hiszek abban, hogy minden ligában elképesztően tudatos az amerikai üzletpolitika, de azt azért erősnek érzem, hogy csupán a marketing miatt elmenjenek a lockoutig" - mondta Szilvási György. "Persze hallunk olyan pletykákat is, hogy teljesen érthetetlen helyzetekben azért kérnek időt az edzők, mert a tévétársaságnak el vannak adva a reklámok, ezért előre megmondják nekik, hogy mikor kell a time-out. Ha ezt vesszük, akkor lehet, hogy van abban valami, hogy a marketingért mindent."
A Chicago hokicsarnokában most nincsenek edzések
A lockoutok idején a kosarasok és a jégkorongozók gyakran Európába igazolnak (Jason Strudwick és Rob Niedermayer például a Ferencvárosba szerződött 2004/05-ben, néhány meccs erejéig, nagy felbolydulást keltve), néhány amerikai blogoldalon azt lehetett olvasni, hogy ezzel is csak népszerűsíteni akarják az NBA-t és az NHL-t Európában, tehát a lockout tudatos marketinghúzás.
Az NHL-ből a svéd másodosztályba Az NHL idei lockoutja miatt folyamatosan érkeznek a nagyobbnál nagyobb sztárok Európába. Például a Pittsburgh Penguins két orosz világbajnoka, Jevgenyij Malkin és Szergej Goncsar is az orosz bajnokságban (KHL) szereplő Metallurg Magnyitogorszkba szerződött. Malkin tavaly az NHL legjobbja lett (MVP), a pontkirályi címért járó Art Ross Trófeát is megkapta, és a játékostársak is őt választották a szezon legjobbjának. Rajtuk kívül szintén a KHL-be igazolt Alekszandr Ovecskin, Pavel Dacjuk és Ilja Kovalcsuk, hazatért Csehországba Jaromir Jagr és Tomas Plekanec, Svájcban hokizik tovább a Rick Nash, Joe Thornton, Jason Spezza kanadai szuperhármas, de a tavalyi NHL-bajnok Los Angeles Kings legjobb játékosa, a csapat tavalyi pontkirálya, a szlovén Anze Kopitar is inkább visszajött Európába, ahol meglepetésre egy svéd másodosztályú együttesben játszik majd. |
"A legnagyobb amerikai ligáknak olyan programjuk van, amely tartalmazza azt is, hogy Európában, sőt Ázsiában is népszerűsítsék az adott sportágat, elég csak arra gondolni, hogy rendszeresen játszanak kosár-, amerikaifoci- és hokimeccseket is másik kontinensen. Szerintem ehhez nincs szükség lockoutra, sőt többet buknak a klubok az elmaradt meccseken, mint amennyit nyernek a különböző külföldi túrákon" - mondta Zsédely Péter.
A Kansas City amerikaifoci-csapatának edzőközpontja a tavalyi lockout idején
Hogy az NHL mostani lockoutját mennyire kell komolyan venni, az egyelőre kérdéses, de az tény, hogy a felek álláspontja jottányit sem került közelebb az egyik legfontosabb kérdésben: a 3,3 milliárd dollárra taksált bevétel elosztását illetően. A múlt szombaton lejárt kollektív szerződés szerint a játékosokat a bevételek 57 százaléka illette meg, a klubtulajdonosok az új kontraktusban 47 százalékra akarják csökkenteni ezt az arányt. A hokisok szeptember 21-től kezdték volna meg a felkészülést, majd következne az előszezon, amely azonban így elmarad. Az NHL alapszakasza október 11-én rajtolna.