A man walks past the sign at the Doping Control Station in Laura Cross-country Ski & Biathlon Center at the Sochi 2014 Olympic Games, Krasnaya Polyana, Russia, 21 February 2014. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Vágólapra másolva!
Vitalij Szmirnov szerint Oroszországban nem fordítottak kellő figyelmet a doppingellenes küzdelemre, jóllehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már hat évvel ezelőtt figyelmeztette Moszkvát a lehetséges problémákra.
Az állami irányítású doppingolással vádolt, emiatt - a NOB döntése nyomán - a riói nyári játékokról több sportolójának indításáról lemondani kényszerült Oroszország olimpiai bizottságának (OKR) tiszteletbeli elnöke csütörtöki sajtókonferenciáján megemlítette, hogy a 2010-es vancouveri téli olimpián Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke azt mondta:
tudnak oroszországi doppingesetekről,
s felhívta a sportminisztérium figyelmét a lehetséges szankciókra.
Szmirnov, aki jelenleg az OKR antidopping bizottságának a vezetője, úgy látja, elkerülhetetlenül megoldásra érett a helyzet, már csak azért is, mert
kétszázhatvanhét sportolónk vesztett rajta doppinghasználaton, ezzel nem lehet megbékélni.
Ennek az állapotnak véget kell vetni - jelentette ki.
Felállt a testület, de hiába
A Szmirnov által vezett testület életre hívását Vlagyimir Putyin július 22-én javasolta az OKR-nek leszögezve, hogy szükség van Oroszországban egy független doppingellenes bizottságra. Az OKR július 25-én megerősítette tisztében Szmirnovot.
A testülettel az olimpiai bizottság elnöke, Alekszandr Zsukov csütörtökön közölte, hogy
ez év végéig megszületik a doppingellenes törvény Oroszországban.
Ami az előzményeket illeti, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) illetékes bizottsága tavaly november 9-én hozta nyilvánosságra a moszkvai doppinglaboratórium, továbbá a nemzeti antidopping-szervezet (RUSZADA) és az orosz sportminisztérium tevékenységére vonatkozó jelentését.
Ez vádakat fogalmazott meg több orosz tisztségviselővel és sportolóval szemben. A WADA tanácsa ezt követően határozatban állapította meg, hogy a RUSZADA megsértette a nemzetközi ügynökség alapszabályát és felfüggesztette annak tevékenységét.
Csak egyre rosszabb lett
Idén júniusban a WADA Richard McLaren irányította független bizottsága jelentést terjesztett elő a 2014-es szocsi téli olimpián elkövetett doppingmanipulációkra vonatkozó vádak ügyében. Ez azt állította, hogy
Oroszországban 2011 és 2015 között 30 sportágban 643 esetben
alkalmazták a pozitív teszteredmények elleplezését szolgáló rendszert.
Grigorij Rodcsenkov, a moszkvai doppinglaboratórium korábbi igazgatója ellen Oroszországban hivatali visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak azzal vádolva őt, hogy 2014-ben megsemmisített 1437 doppingmintát, jóllehet a WADA arra szólította fel, hogy a későbbi ismételt vizsgálatok céljából őrizze meg azokat.
Az orosz doppingbotrány következményeként a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kitiltotta az összes orosz atlétát a riói olimpiáról, amelyen
egyedül a távolugró Darja Klisina
indulhatott, mivel a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) indoklása szerint "a sportoló hitelt érdemlően igazolta, hogy versenyeken és azokon kívül is alávetette magát a doppingellenőrzéseknek Oroszországon kívül".
A 2008-as és a 2012-es olimpiai minták NOB által elrendelt újratesztelése - más országok versenyzői mellett - számos orosz sportoló esetében mutatta ki utólag, hogy
Pekingben és Londonban is doppingszert használva
érte el eredményeit. Az atlétákhoz hasonlóan a súlyemelők nemzetközi szövetsége is eltiltotta az orosz súlyemelőket a riói indulástól.
A 2016-os Európa-bajnokságon a magyar válogatott csoportmérkőzésen háromszor is vezetett a későbbi győztes Portugália ellen, ez összesen 33 percet jelentett. Gera Zoltán gólja után 23 perccel, Dzsudzsák Balázs első találatát követően 3 perc, második gólja után pedig 7 perc elteltével egyenlítettek Cristiano Ronaldóék.