Az elemzésben szerepel Gianni Infantino elnök korábban már ismertetett javaslata, miszerint a döntetlenre végződő csoportmeccsek után tizenegyesekkel döntsék el a győztes kilétét.
A FIFA a televíziónézőknek és a műsorszolgáltatóknak a kezdési időpontok rugalmassá tételével kedvezne, vagyis nem a helyi idő szerinti főműsoridőben rendeznék a találkozók többségét, hanem akkor, amikor az a legmegfelelőbb a két válogatott otthoni szurkolói számára.
Ezek a tervek a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari tornát biztosan nem érintik, az első a 2026-as világbajnokság lehet, amelyet így rendezhetnek meg.
A nemzetközi szövetség számításai szerint a bevétel csaknem 20 százalékkal, 6,5 milliárd dollárra nőhet. A költségek 300 millióval gyarapodhatnának, így elérhetnék a 2,3 milliárd dollárt, a lehetséges nyereség pedig 640 millió dollár lenne. Az elképzelés gazdasági hatásairól az Origo is írt.
A szakanyag készítői ugyanakkor figyelmeztetik a tanács tagjait a január 10-én esedékes döntés előtt, hogy ne kizárólag pénzügyi megfontolások alapján szavazzanak. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a létszámemelés célja a labdarúgás további népszerűsítése lenne, ugyanakkor nem tartalmazza az európai szövetség (UEFA) szlovén elnöke, Aleksander Ceferin javaslatát, miszerint az újonnan létrejövő 16 helyből mind a hat kontinentális szövetség részesüljön.
A játék minőségének visszaesését a 211 tagországgal rendelkező FIFA úgy próbálja kiküszöbölni, hogy tízezer szimulációt végez el a világbajnoksággal kapcsolatban, és elemzi ezek eredményét.
Infantino a februári elnökválasztást megelőzően még a 40 csapatos torna ötletével kampányolt.
Később azt javasolta, hogy a 48 nemzeti együttesből 16 egy selejtezőforduló után essen ki és utazzon haza, majd a torna az eddigiekhez hasonlóan, 32 csapattal folytatódjon, most viszont már azt hangoztatja, hogy a 16-szor hármas formátum a legnépszerűbb opció.