Amint világossá vált, hogy a 2014-es idényben nagy valószínűséggel a Mercedes két versenyzője, Lewis Hamilton és Nico Rosberg küzdhet meg a világbajnoki címért, rögtön beindultak a találgatások, mikor fog megromlani a kamaszkoruk óta jó kapcsolatot ápoló csapattársak kapcsolata. Noha Hamilton és Rosberg az év elején még bőszen bizonygatta, hogy az istállón belüli rivalizálás nem fog ártani a barátságuknak, a két héttel ezelőtti Monacói Nagydíjon ezt már senki nem tudta elhinni nekik: a német vitatott körülmények között megszerzett pole pozícióját és másnapi győzelmét Hamilton látványos sértődöttséggel vette tudomásul, a verseny után állítólag egy szót sem szólt a némethez. Azóta állításuk szerint rendezték a konfliktust, és ismét szent a béke, ugyanakkor aligha lehet mérget venni rá, hogy a szezon végéig kitart ez az állapot.
A két rivális ezen a hétvégén Kanadában, a montreali Notre-Dame szigeten küzdhet meg egymással. Korábbi csapattársa, Jenson Button szerint Hamilton minden eddiginél elszántabban vág majd neki a versenyhétvégének, főleg annak tudatában, hogy - hiába nyert a brit idén hatból négy versenyt - monacói győzelmével Rosberg újra átvette a vezetést a világbajnoki tabellán, 4 ponttal előzi meg csapattársát. Hamilton ráadásul hagyományosan jól szerepel Montrealban: 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben nyerni tudott a pályán, tavaly pedig a harmadik helyen végzett. Három győzelmével egyébként Nelson Piquet-vel együtt az örökranglista második helyén áll a Kanadai Nagydíjon aratott sikerek tekintetében, Michael Schumacher hét diadallal felállított rekordját azonban így sem fenyegeti.
Montreal előtt két másik helyszín, a szintén quebeci Mont-Tremblant és a Toronto melletti Mosport Park is vendégül látta a Forma-1-et, a Kanadai Nagydíjak története a hatvanas évekig nyúlik vissza. Az egyik legsikeresebb - és valószínűleg legnépszerűbb - kanadai Forma-1-es versenyzőről, Gilles Villeneuve-ről elnevezett pályán 1978-ban rendeztek először nagydíjat, noha a létesítmény akkoriban még az Île Notre-Dame Circuit nevet viselte. Későbbi névadója meg is nyerte az első itteni versenyt, pályafutása első futamgyőzelmét aratta szülőföldjén. A pályának otthont adó Notre-Dame szigetet egyébként mesterségesen hozták létre a Szent Lőrinc-folyón az 1967-es montreali világkiállítás előtt, az 1976-os olimpián pedig az evezősversenyek központja volt.
Montreal a csapatok és a szurkolók körében is az egyik legnépszerűbb versenyhelyszínnek számít, ezért sokan csalódottan vették tudomásul, hogy 2009-ben kimaradt a versenynaptárból. Bár azóta ismét minden évben rendeztek itt versenyt, a pálya jelenlegi szerződése idén lejár, a folytatásról pedig még nem sikerült megegyezniük Bernie Ecclestone-nal. A 2011-es győzelmet egy utolsó körös előzéssel megszerző Button mindenesetre sajnálná, ha jövőre nem térne vissza a mezőny Kanadába. „A város fantasztikus, a szurkolók pedig barátságosak, lojálisak a sporthoz és hihetetlenül támogatóak. A pálya lenyűgöző, és általában a versenyek is elég mozgalmasak. Itt mindig nagyszerű Forma-1-es hétvégében van részünk.”
Gyors egyenesek, lassú kanyarok
A montreali pálya hangulata több versenyzőt is az előző versenyhelyszínre, Monacóra emlékeztet, annak ellenére, hogy alapvetően eltérő a két pálya vonalvezetése. Abban valóban hasonlít a monte-carlói utcákra, hogy a hibákat a pálya nagy részén a Circuit Gilles Villeneuve is keményen bünteti: a tágasnak nem nevezhető szigeten több helyen is vészesen közel kerülnek az autók a pályát övező korlátokhoz és betonfalakhoz, ezért itt is rendkívül precíz kanyarvételekre van szükség. Ez különösen igaz a 3/4-es kanyarkombinációra, a pálya közepén található két sikánra és persze a célegyenes előtti, 13/14-es jelzésű fordulókra, ahol a Bajnokok Fala várja a túl szélesen kanyarodó pilótákat. Az elnevezés még 1999-ből ered, amikor három világbajnok – Michael Schumacher, Jacques Villeneuve és Damon Hill – versenye is az utolsó kanyarnál ért véget, de a fal előtte és azóta is számos neves versenyző edzését és futamát rövidítette meg.
„A kanadai egy nagyon nehéz, gyors versenypálya, amelyet mindenhol korlátok és betonfalak vesznek körül. Egyértelmű, hogy nagy kockázatokat rejteget, különösen az utolsó kanyarnál - ha csak néhány centimétert tévedünk, és túlságosan jobbra húzódunk, könnyen megismerkedhetünk a hírhedt Bajnokok Falával” – nyilatkozta Sebastian Vettel, aki tavaly, a pole pozícióból indulva szerezte meg első kanadai futamgyőzelmét. „Azt mondják, ez egy veszélyes pálya, de talán ez is növeli a vonzerejét” – vélekedett Jean-Eric Vergne. „Én amúgy is kicsit unalmasnak tartom azokat a pályákat, ahol a falak száz méterre vannak az aszfalttól.”
Az utcai jellegen és a közeli falakon kívül azonban más hasonlóságot nem nagyon találunk a kanadai és a monacói pályák között. Montreal a versenynaptár egyik leggyorsabb pályája, az autók egy körön belül négy szakaszon is átlépik a 300 km/ó-s sebességet. „Nagyon várom már ezt a hétvégét – az új generációs, turbómotoros hibridautókkal végre elérhetjük az abszolút csúcssebességet” – mondta Rosberg. „Az egyenesben valószínűleg 340 és 350 km/ó közötti tempóra leszünk majd képesek.”
A kör átlagsebességét azonban jelentős mértékben csökkenti, hogy a gyors szakaszokat lassú kanyarok és sikánok törik meg. Kanadában ezért három területen is a lehető legjobban fel kell készíteni az autókat: a végsebesség, a stabilitás a féktávon és a megfelelő kigyorsítások egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak a jó köridő elérésében. A versenyzők dolgát tovább nehezíti, hogy több kanyarban is a szokásosnál magasabbak a rázókövek, amelyek könnyen megdobhatják az autókat, tovább növelve a fallal való találkozás kockázatát. „Sok olyan sikán van, ahol szó szerint átugratunk a kerékvetőkön. Emiatt igazi kihívást jelent ezen a pályán vezetni, amihez minden versenyzőnek fel kell nőnie. Nekem ez tetszik, hiszen így még nagyobb elégedettséget okoz, ha sikerül jól bevennünk egy kanyart” – magyarázta Rosberg, aki a 10-es számú hajtűkanyart tartja a pálya egyik legnehezebb szakaszának.
„Itt pontosan el kell találnunk a fékezési pontot, ha nem szeretnénk túl mélyen fordulni. Ez különösen akkor igaz, ha éppen támadunk vagy védekezünk, hiszen ez a gyors szakaszokat követő kanyar remek lehetőséget nyújt az előzésre” – mondta a német. A pálya több pontján is nagy esély nyílik a sikeres manőver végrehajtására, a DRS-zónák pedig talán Montrealban segítik leginkább a hátul lévő versenyzők dolgát. A hátsó egyenesben és a célegyenesben húzódó zónák előtt ugyanis egyetlen mérési pontot jelöltek ki – aki itt egy másodpercen belül tud kerülni az előtte haladóhoz képest, mindkét egyenesben felnyithatja a hátsó szárnyát, akkor is, ha az első szakaszon már sikerült a riválisa elé kerülnie.
A szerencse is közbeszólhat
A Pirelli Kanadába is a két leglágyabb keverékű abroncsát viszi el, csakúgy, mint két héttel ezelőtt Monacóba. „Arra számítunk, hogy Kanadában jóval keményebben megdolgoztatják majd a gumikat, hiszen a sokkal magasabb tempó miatt nagyobb energiának és erőhatásoknak lesznek kitéve” – magyarázta a Pirelli sportigazgatója, Paul Hembery, aki kiemelte, hogy a tempós pálya az utcai helyszínek alacsony tapadásával rendelkezik, ezért különösen nehéz feladat elé állítja a pilótákat. „A pálya állapota gyorsan változik, az autók gyakran csúszkálnak. Ez idén, a csökkentett leszorítóerő mellett még fontosabb tényező lehet, ami nyilvánvalóan tovább növeli a gumik terhelését. Ennek ellenére arra számítunk, hogy a két leglágyabb keverékkel is kordában tudjuk tartani az abroncsok elhasználódását.”
A gumikat a kíméletlen rázókövek is alaposan meggyötrik majd, és a burkolat hibái sem kedveznek nekik. Noha a pályát viszonylag gyakran újraaszfaltozzák, a Montrealra jellemző szélsőséges időjárás – a dermesztően hideg telek és a forró nyarak – miatt a borítás több helyen töredezett, egyes helyeken mély repedések is keletkeznek. A pálya felszínét az idei versenyre nem újították meg, a 10-es és 13-as kanyaroknál viszont aszfaltozott bukóterekre cserélték az eddigi kavicságyakat.
A Kanadai Nagydíj programja Péntek: Szombat: Vasárnap: Az Origón mindegyik eseményről élőben tudósítunk. |
A stratégiának komoly szerepe lehet Montrealban, a verseny előtt kidolgozott taktika azonban könnyen jelentéktelenné válhat a gyorsan változó körülmények miatt. A változékony időjárás nemegyszer vezetett káoszfutamokhoz, bár az előrejelzések szerint idén csak péntekre várható eső, szombatra és vasárnapra napsütéses, 28 fokos időt várnak. A partmenti pályán persze soha nem lehet pontosan kiszámítani, mikor érkezik a csapadék, ezért az istállóknak minden eshetőségre fel kell készülniük. A tervezett stratégiákat gyakran dönti romba a Safety Car megjelenése is: az előző 15 nagydíjból tízen a pályára kellett küldeni a biztonsági autót, a 2011-es futamnak pedig majdnem a felét mögötte töltötte a mezőny.
„Kanadában mindig kiszámíthatatlan versenyeket láthatunk, ahol a versenystratégia döntő lehet a győzelem szempontjából” – mondta Hembery. „Ahogy Monacóban is tapasztaltuk, kulcsfontosságú lehet, hogy a csapatok szokatlan körülmények között is ki tudják használni a felkínált lehetőségeket.” Button szerint is felesleges napokkal a verseny előtt az időjárással foglalkozni, hiszen akár percek alatt is változhatnak a körülmények. „Mielőtt reggel elhúzzuk a függönyöket, soha nem tudhatjuk, hogy kék égboltot, szürke felhőket vagy zuhogó esőt találunk-e az ablakok mögött” – nyilatkozta.
Vasárnap az üzemanyag-spórolásnak is a szokásosnál nagyobb szerep juthat, a montreali pályán ugyanis gyorsan fogyasztják a benzint az autók. A 4361 méter hosszú pálya majdnem 70 százalékát padlógázzal teljesítik a pilóták, a lassú kanyarokból pedig kemény kigyorsításokra van szükség.
Bizakodik a Renault
Zsinórban hat futamgyőzelem után valószínűleg Kanadában is kevesen fogadnának a Mercedes ellen, de a többi istálló közül is többen rámutattak, hogy fekszik nekik a montreali pálya. A Renault úgy érzi, a Kanadában bevetésre kerülő új alkatrészekkel komoly segítséget kaphatnak a partnercsapataik, a francia gyártónak ráadásul végre sikerült behoznia az év elején összeszedett lemaradását. „Az utóbbi négy futamon számtalan frissítést végeztünk, és a folyamat Montrealban lezárul, ami lényegében azt jelenti, hogy most fogjuk meglátni, hol állunk a riválisainkhoz képest” – nyilatkozta a Renault programját a pálya mellől irányító Rémi Taffin.
A Red Bull Monacóban úgy érezte, közelebb került az idény eddigi részét fölényesen uraló Mercedeshez, a nagy végsebességet igénylő montreali pályán viszont bizonytalanok az esélyeikkel kapcsolatban. „Monaco után most a másik véglet következik: ott az autó kezelhetőségén volt a hangsúly, a következő nagydíjon viszont az egyenesekben nyújtott teljesítményünk fog számítani. Nagyon érdekes lesz látni, mire megyünk a Mercedes motoros csapatok ellen Montrealban” – nyilatkozta a csapatfőnök Christian Horner.
A Mercedes természetesen Montrealban is győzelemre tör, ráadásul mindkét versenyzőjük az egyik kedvenceként jellemezte a pályát. Esetükben valószínűleg megint nem az lesz a legnagyobb kérdés, hogy valamelyik pilótájuknak sikerül-e megnyernie a versenyt – az istálló vezetősége vélhetően akkor távozik majd elégedetten Kanadából, ha ezúttal sikerül elkerülniük a monacóihoz hasonló konfliktust a két versenyző között. „Lehet, hogy papíron a kanadai pálya is a mi csomagunknak kedvez, de nincs kristálygömbünk, és korábban is jártunk már pórul a túl magabiztos hozzáállásunk miatt” – mondta Toto Wolff. „Tudjuk, hogy közelítenek hozzánk az ellenfeleink, ezért a lehető legtöbb teljesítményt kell kihoznunk az autónkból, ha Montrealban is jó eredményt szeretnénk elérni.”
A Mercedes másik három partnercsapata is optimistán kezdi meg a hétvégét, a továbbra is pályafutása első dobogós helyére váró Nico Hülkenberg azonban nem szeretné elbízni magát. „Nehéz megmondani, mire leszünk képesek Montrealban. Elméletileg kedvez nekünk a pálya, de versenyről versenyre változhat a helyzet” - mondta a német, aki Monacóban remek versenyzéssel az 5. helyet szerezte meg, a világbajnoki tabellán pedig az előkelő 5. helyen áll. „Az mindenesetre biztató, hogy ismét a lágy és szuperlágy abroncsokat használhatjuk majd, mert a puhább keverékű gumik jobban viselkednek az autónkon.”
Az idén stabil pontszerzőnek számító Williams is bizakodik, hiszen Rob Smedley szerint „aerodinamikai szempontból hatékony az autónk, ami a hosszú egyenesekben létfontosságú lesz.” Az eddigi versenyeken többnyire küszködő, de Monacóban ismét pontokat szerző McLaren pedig abban bízik, hogy a gyors kanyarok hiánya kedvezhet az MP4-29-nek.
A bajnokság harmadik helyén álló Fernando Alonso szokás szerint nem tudja megjósolni, hogy a Ferrari mire lehet képes Montrealban. A spanyol szerint az istálló minden versenynek bizonytalansággal vág neki, mert kiszámíthatatlan, hogy mennyire válnak be az újításaik. „Az eddigiek közül néhány jól működött, néhány kevésbé – nem tehetünk mást, mint hogy megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni az új alkatrészeinkből” – mondta Alonso. „Ha jól sikerül a pénteki napunk, talán kicsit közelebb kerülhetünk a dobogóhoz. Biztos vagyok benne, hogy futamról futamra egyre ütőképesebbek leszünk, de a javulás mértékét nem tudom megjósolni.”
Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!