Mechanics of Force India prepare for a pit stop during the second training session at Istanbul Otodrom Circuit in Istanbul, Turkey, 05 June 2009. The Grand Prix of Turkey will take place on Sunday, 07 June 2009. Photo: FELIX HEYDER
Vágólapra másolva!
Jean Todt nemrég elhessegette azokat a véleményeket, amelyek szerint a tankolás visszahozása az F1-be a költségeken múlna. Megkérdeztük a Racing Point vezetőit, hogy mekkora összegről van szó.
Egy hónapja ismét napirendre került a Forma-1-ben, hogy a 2021-es szabálytervezet részeként ismét vezessék be a futamok során a tankolásokat. Ezzel teljesülhetne a pilóták kívánsága, hogy csökkenjen az autók súlya, viszont a csapatfőnökök és a mérnökök azzal kezdtek érvelni, hogy ez plusz költségeket okoz, és eltántorítja a pilótákat attól, hogy a pályán akarjanak előzni.
Az ötlettel előálló Jean Todt megmosolyogta az anyagiakkal kapcsolatos felvetéseket (pont akkor, amikor költségplafon bevezetésére készülnek az F1-ben, szintén 2021-től), de konkrét összegeket eddig senki sem említett. A Racing Point hungaroringi sajtóbeszélgetésén ezért megkérdeztük Otmar Szafnauer csapatfőnököt és Andrew Green technikai igazgatót, hogy mennyi pénzről is van szó.
„Ha jól emlékszem, a felszerelés megvásárlása és a szállítás 2,5 millió körül volt öt évre – felelte Szafnauer a GPhírek kérdésére, gyaníthatóan dollárban. – Nos, akkor ez most drága? 2,5 millió sok pénz, főleg akkor, ha nem is szükséges – tette hozzá a romániai születésű, amerikai csapatfőnök.
A Racing Point jogelődje, a Force India tavaly nagyságrendileg 120 millió dollárból gazdálkodott, ez a legalacsonyabb költségvetés volt az F1-ben, azóta az új tulajdonosok megnövelték a büdzsét,
a tavalyi szinten azonban a tankolás visszahozása a költségvetésük körülbelül 0,4%-át tenné ki. 10 csapattal számolva évente 5 millió dollár pluszt generálna a szabály visszahozatala. Kérdésünkre Green hozzátette, egyedi fejlesztésű berendezésről van szó, Szafnauer pedig elmondta: „Csak egy beszállító van, és ez felhajtja az árat.”
Az FIA korábban az ATL nevű céget jelölte ki a tankolórendszer beszállítására, de a szabály esetleges visszahozásakor várhatóan új tendert kellene kiírni. Szafnauer szerint azonban a költségek csak a probléma egyik oldalát jelentik, „a másik az, hogy a versenyek kimenetele azon múlna, ami a bokszkiállások során történik”, valamint megjegyezte a biztonság kérdését is.
Green hozzátette, „determinista” versenyek jönnének, és a 2 másodperc alatti kerékcserék varázsát is elvennék a tankolás miatt elhúzódó bokszkiállások.
Szafnauer emellett azt is kifogásolta, hogy a Forma-1 szerinte rossz képet sugározna magáról a tankolásokkal: „Szuper hatékony hajtásláncaink vannak, de nem mondjuk el a világnak, hogy mennyire is azok. Erre elkezdenénk üzemanyagot tankolni a bokszkiállások alatt, és megmutatnánk az egész világnak, hogy az erőforrásaink nem is hatékonyak, mert a verseny felénél már tankolni kell.”
A két kiváló kapusunk közül Dibusz Dénes Európa-bajnoki selejtezőn mutatkozott be a válogatottban, míg Gulácsi Péternek a második meccse volt egy Eb-selejtező a nemzeti csapatban. Mindkét meccset 2014 őszén játszották, és a 2016-os Eb-ig a Ferencváros kapusa összesen négy, a Leipzigé három meccsen védett a válogatottban, a franciaországi kontinenstornán Király Gábor szerepelt.