Lewis Hamilton nemrég arra szólította fel a Forma-1-ben szereplőket, hogy álljanak ki a rasszizmus ellen, miután az Egyesült Államokban George Floyd, egy 46 éves színesbőrű férfi a rendőri erőszak miatt vesztette életét, az országban pedig hatalmas tűntetéssorozat indult el. Azóta számos pilóta megszólalt az ügyben, a Mercedes pedig kiállt Hamilton mellett.
A hatszoros világbajnok újabb bejegyzést tette közzé saját Instagram-oldalán, amiben leszögezte, igyekszik minden hírt elolvasni, hogy naprakész legyen a rasszizmus elleni küzdelemben. Ez azonban azzal is jár, hogy saját negatív tapasztalatai is felszínre törnek.
„Rengeteg fájdalmas gyerekkori emlék jutott eszembe – fogalmazott. – Élénken bennem vannak azok a pillanatok, amikor fiatalon effajta kihívásokkal kellett szembenéznem, és biztos vagyok benne, hogy közületek sokan átélték ezeket, akik találkoztak már rasszizmussal vagy bárminemű diszkriminációval.
Nagyon keveset beszéltem az ilyen jellegű személyes élményeimről, mert mindig arra tanítottak, hogy tartsam magamban, ne mutassak gyengeséget, a pályán pedig győzzem le ezeket az érzéseket.
Azonban amikor nem versenyeztünk, sokat zaklattak és bántottak, ami ellen csak úgy tudtam küzdeni, hogy megvédem magam, ezért elkezdtem karaetézni. A negatív pszichológiai hatások felmérhetetlenek voltak, ezért is vezetek így. Számomra ez sokkal többről szól, mint a versenyzés, mert még mindig harcolok."
Hamiltonnak rengeteg ilyen jellegű zaklatást kellett elviselnie, olyannyira, hogy már gyerekkorában is beszélt erről a BBC-nek, amikor a brit közmédia felfigyelt az ifjú gokartos tehetségre.
„Az elmúlt években többször hallottam, hogy rasszista jelzőkkel illettek. Első alkalommal nagyon dühös voltam, elmondtam a szüleimnek, és úgy éreztem, hogy ezt meg kell bosszulnom. Később egyszerűen figyelmen kívül hagytam, és a pályán vettem revansot.”
A hatszoros világbajnok friss bejegyzésében hozzátette, hálás azért, hogy van egy olyan személy az életében, mint az édesapja, aki mindig megértette őt és kiállt mellette. Ugyanakkor nem mindenki ennyire szerencsés, értük pedig küzdeni kell.
Azon tűnődtem, hogy a 2020-as év miért alakult már a legelejétől ennyire rosszul, de kezdem azt hinni, hogy talán ez lehet a legfontosabb esztendő az életünkben, amikor változtathatunk a kisebbségek társadalmi elnyomásán.
Mi pusztán élni kívánunk, és ugyanazokat a lehetőségeket szeretnénk az oktatásban, valamint a mindennapi életben, valamint félelem nélkül akarunk az utcára, az iskolába, a boltba, vagy akárhova menni.”
Hamilton hozzátette, ők is megérdemlik az egyenjogúságot, aminek kivívása meglátása szerint a jövő legfontosabb feladata lesz. Mondandóját azzal zárta le, hogy soha nem adhatják fel a harcot, és a maga részéről ezt nem is fogja megtenni.