Ahogy az Origo is beszámolt róla, a hidegháború óta a legjelentősebb fogolycsere történt a Nyugat és Oroszország között.
A német kormány nem könnyű szívvel hozta meg a döntést
- mondta Baerbock a BR24 német rádiónak nyilatkozva, különösen arra utalva, hogy az alku keretében el kellett engedni Németországból a gyilkosság miatt életfogytig bebörtönzött Vagyim Kraszikovot, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi magas rangú tisztjét. Kraszikov 2019-ben Berlin belvárosában meggyilkolt egy korábban Csecsenföldön harcoló hadvezért.
A csütörtöki fogolycserében a két oldal összesen 26 embert adott át a másiknak Ankarában.
Baerbock elismerte, hogy az ügy heves vitát váltott ki, de a végén megkönnyebbülést hozott. Boris Pistorius német védelmi miniszter dél-koreai látogatásán azt mondta az ügyről, hogy a megszületett megállapodás a tárgyalások sikerét tükrözi.
Úgy vélem, a kancellári hivatal ebben az esetben briliánsan tárgyalt és jó eredményt sikerült elérnie (...), ami nyilvánvalóan vitatható, hiszen az egyik ember bánata a másik öröme az ügyben
- fogalmazott a védelmi tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy az ügy kulcsfontosságú mozzanata az, hogy ártatlan embereket sikerült orosz börtönökből kiszabadítani. Joe Biden amerikai elnök csütörtökön nyilvánosan is köszönetet mondott Olaf Scholznak a fogolycsere-megállapodásban játszott szerepéért, mondván, hogy a német kancellár "jelentős engedményeket" tett.