A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6
Vágólapra másolva!
Sose mondd, hogy csónak és ne nézz se jobbra, se balra - ehhez hasonló alapvető ismeretek kajakozásról és kenuzásról. Ki húzza, hova húzza, illetve hogy csinálja, hogy ilyen gyorsan (könnyű a négyesnek). Augusztusban, Szegeden már úgy szurkolhatunk, hogy értjük, mi történik a Maty-éri pályán.

A futamok hosszának időbeli eltérése függ:
- a táv hosszától (1000m, 500m, 200m),
- a hajó típusától (kajak vagy kenu)
- és a hajóban lapátoló emberek számától (1, 2, 4).

A leggyorsabb hajóegység a férfi kajak négyes, amelynek az 1000 méteres táv megtételéhez időjárástól függően 2 perc 50mp- 3percre van szüksége, míg a 200 méteres távot fél perc alatt teljesítik a legjobbak.

A hölgyek és a kenus férfiak sebessége nagyjából megegyezik, így a leglassabb hajóegységnek a kenu és női kajak egyest mondhatjuk. Ezen hajóegységek az 1000 métert 3 perc 45mp-4 perc között teljesítik, míg a 200m-hez nagyjából 38-40mp-re van szükségük.

A különböző távokhoz különböző taktikákat alkalmaznak a versenyzők.

1000 méter: A táv jellege nagyjából megegyezik az 1500m-es síkfutással, hosszából adódóan nem rajtolnak annyira erősen, mint a rövidebb távokon. A viszonylag erős rajt után a versenyzők több variáció közül választhatnak (persze ezt edzéseken előtte már mindenki külön-külön begyakorolta). A két leggyakoribb taktika ezen a távon:

Rajt után a versenyzők egy nagyon erős iramban haladnak 400m-ig, ahol egy nagyot beleerősítenek (szakzsargonban: robbantanak), majd ezt a tempót próbálják tartani, ami persze a fáradás miatt fokozatosan lassul, ezért kb. 250m-el a cél előtt még egyszer megindítják a hajót és innentől kezdve már nem vesznek vissza az erőből, hanem a célig fokozzák a tempót.

A másik bevett taktika, mikor rajt után kicsit tovább haladnak a viszonylag "lassabb" iramban és csak 500m-el a rajt után robbantanak újra. 500m után ezt a nagyobb sebességet próbálják tartani egészen 800m-ig és innen az utolsó 200m-en már teljes erőbedobásból haladnak a cél felé.

Mindkét taktikával nyertek már világversenyeket és mindkét taktikának a célja, hogy a fáradság ellenére próbáljanak meg a versenyzők két, időben majdnem azonos 500m-t menni. Az első taktika inkább a négyeseknél használt, míg a második inkább az egyes hajóegységeknél.

Kajakban és kenuban egyaránt az a jó, ha az ember verseny közben nem néz se jobbra, se balra, mert ilyenkor könnyebb elveszteni az egyensúlyt és könnyebb kiesni a ritmusból is. Mégis az ezer méteres táv alatt, azért a versenyzők általában kétszer oldalra pillantanak. Ez általában 500m-nél és 200m-el a cél előtt szokott előfordulni.

500 méter: Ez a táv (amely nagyjából megegyezik a 800m-es síkfutással) már viszonylag rövid, így taktikázásra, és főleg hibázásra nincs sok lehetőség, mert kevés ideje van a versenyzőnek, hogy helyrehozza azt. A nagyon erős rajt után a versenyzők minél sebesebben megpróbálnak eljutni 300m-ig, ahol általában (bár ez természetesen versenyzőtől függően változik) egyszer oldalra pillantanak, majd megindítják a hajrát, és a célig igyekeznek fokozni a tempót, amennyire csak bírják.

200 méter: Ez a legrövidebb táv. A 100m-es síkfutáshoz szokták hasonlítani, bár időben jóval hosszabb. Hibázási lehetőség és taktika nincs. Aki hibázik, az tulajdonképpen elvesztette a versenyt. A versenyzők elrajtolnak és tiszta erőből hajtanak a célig.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!