Baráth a csapathajókat védi, Janics hergeli magát

Csütörtöktől vasárnapig kajak-kenu világbajnokságot rendeznek Kanadában, ahol a magyarok szövetségi kapitánya, Storcz Botond öt aranyérmet vár a csapatától, Janics Natasa azonban egymaga szeretne ugyanennyit nyerni. A szövetség elnöke, Baráth Etele eközben azért lobbizik, nehogy kikerüljön valamelyik 1000 méteres csapatszám az olimpiai programból a 200-as számok várható beemelése miatt.

A világbajnokság alatt az erőviszonyokon kívül a kajak-kenu jövőjéről is képet kaphatunk, a nemzetközi szövetség (ICF) ugyanis a viadal közben bejelenti, hogyan alakul át a sportág a 2012-es olimpiáig. A várható döntésekről Baráth Etelét kérdeztük.

- Milyen elképzelések mentén akarják megváltoztatni a versenyek lebonyolítását?
- A nemzetközi szövetségnek van két irányelve, amelyet biztosan szem előtt tart majd. Az egyik a látványosság, ebben jól állunk: Pekingben a negyedik legnézettebb sportág volt a kajak-kenu. A kenu és a női szakág viszont pillanatnyilag túlságosan háttérbe szorul, a másik irányelv tehát ennek a kiegyenlítése.

- Elképzelhető, hogy a jelenlegi 12-nél több szám kerül majd be az olimpiai programba?
- Nem, erre semmiképp nem számítok. Jelenleg öt kajakos, négy kenus és csak három női számban lehet aranyat nyerni. Ennek az összetétele változhat meg.

- Várhatóan hogyan alakul át az olimpiai program?
- Valószínűleg helyet kapnak benne a 200-as számok, ez pedig a klasszikus 1000 méteres versenyek rovására mehet. Az erős országok célja a csapathajók megvédése, hiszen itt több jó versenyzőt kell kitermelni, hogy az egység versenyképes maradjon. Jöhetnek tehát a 200-asok, de az a cél, hogy az 1000-esek is maradjanak a programban. Mivel a férfi kajakos számok vannak túlsúlyban, elsősorban ezek csökkentésére, illetve a kenus program átalakítására van kilátás.

- Milyen mértékben érvényesülhet a hagyományosan erős kajakos nemzetek akarata?
- Nehéz kérdés, mert az ICF-nek van egy tudatos kiegyenlítési politikája. Mikor még a nemzetközi szövetségnél voltam, 85-90 ország vett részt a versenyeken, ez a szám azóta felment 130-ra. Ezt többek között úgy érték el, hogy ez az egyetlen sportág, ahol az olimpián egy számban csak egy versenyző vagy egység indulhat. Úszásban, atlétikában lehet akár három amerikai is egy döntőben, itt csak egy. Épp ezért vannak olyan magyar kajak-kenusok, akik akár egész pályafutásuk alatt másodikok Magyarországon, ugyanakkor ha kijutnának az olimpiára, győzelmi esélyeik lennének. És egzisztenciálisan óriási különbség van egy olimpiai bajnok és egy olimpiára el sem jutó sportoló között.

- Egy év eleji sajtótájékoztatón szóba került, hogy az egyre népesebb mezőny, egyre erősebb konkurencia miatt változtatni kell a szakmai háttéren, ha meg akarjuk tartani a jó pozícióinkat. Beindultak ezek a változások?
- A sportág átszervezése már tavaly előtt megkezdődött. A szakmai és a gazdasági bizottság csak javaslattételi jogkörrel rendelkezett, azóta pedig döntési joga is van. Ezen kívül szerződéses viszonyt hoztunk létre a klubok és az edzők között, valamint szabályoztuk a válogatott és az egyesületek kapcsolatát. Ezzel kiemeltük a sportágat egyfajta félprofi státuszból.

- Storcz Botond kinevezése is a megújulás része?
- Nem, ő egy nyílt pályázaton nyerte el a kapitányi tisztséget. Bárki jelentkezhetett, de neki volt a legvilágosabb, legcéltudatosabb és legszókimondóbb programja. És ami fontos: látszott rajta, hogy ő ezt keresztül is viszi. Eleinte nem ő volt az elnökség favoritja, de maga mellé állított bennünket.

- Hogyan értékeli a fiatal kapitány eddigi tevékenységét?
- Itt látszik, hogy amit eltervezett, megcsinálja. Amikor Kovács Katalinék vonakodtak lemenni a válogatott közös edzőtáborába Szolnokra, ő nem engedett, kötelezte őket, hogy tartsák be a közös szabályokat. Ugyanakkor Storcz nem csinált botrányt, csak csendben tette és teszi a dolgát. Az sem mellékes, hogy minden eddiginél több, 16 edző vett részt a felkészítésben, méghozzá mindannyian együttműködve, problémák nélkül.