Végre újra lehet birkózni

Lőrincz Tamás kötöttfogású birkózó
Lőrincz Tamás a riói olimpia után minden világversenyén dobogóra állhatott
Vágólapra másolva!
A magyar birkózók az új szabályok szerint szállnak harcba az érmekért a budapesti világbajnokságon. A sportágat az olimpián tartó változásoktól sokkal akciódúsabbak a meccsek, a magyarok számára kedvezőek, de egyelőre nem teljesen érthetőek. A szabadfogású kapitány szerint ráadásul nem is lesz tartós a hatásuk. Mire kell figyelniük hétfőtől a Papp László Aréna szurkolóinak?

A szabadfogású birkózó-válogatottat irányító Gulyás István az új szabályokkal rendezett versenyeken sokkal több akciót látott, de hozzátette, az ő szákágának sose volt gondja a szabályokkal: "nálunk mindig volt elég akció" - mondta az origónak a szakvezető. A legfontosabb változásnak a menetek átírását tartja, miután az eddigi háromszor két percet kétszer három perc váltotta fel. "Eddig minden menetnek volt egy győztese, és ha valaki kettőt megnyert, a harmadikat már nem kellett lejátszani. Mostantól viszont a pontok összeadódnak, nincs győztes a menet végén."

Mostantól tehát nincs elveszett menet, de egyáltalán nem biztos, hogy lepereg a hat perc, ugyanis a kétvállos tus mellett további három olyan helyzet is van, amivel véget ér a meccs. "A nagyívű dobás, melynél kétvállra érkezik az ellenfél, illetve a két darab hárompontos dobás egyaránt azonnali győzelmet ér a kivitelezőnek, de csak akkor, ha a dobó az akció lepontozása után vezet."

A harmadik meccszáró szituáció, ha az egyik fél hétpontos előnyre tesz szert. "Nagyon kell a jó védekezés, mert a hétpontos különbség villámgyorsan beállhat az eddigi egy pont helyett immár két pontot érő levitelekkel és mögé kerülésekkel." Gulyás István elismerte, ez jó motivációnak bizonyult a próbaversenyeken mindkét fél számára, annak is aki a közelébe került, és annak is akit bukással fenyegetett.

Lőrincz Tamásnak (balra) eddig bejöttek a változások Forrás: AFP/Marwan Naamani

Az olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamás szintén üdvözölte a változtatásokat. "A meccsek sokkal élvezetesebbek mint korábban" - mondta az Európa-bajnok az MTI-nek. "Óriási iramot kell menni, éppen ezért egy-egy versenyző szinte összeesik a fáradtságtól a meccs végére. Nagyon gyorsan le lehet zárni egy meccset, ami külön inspirálja az embert."

A reformokat Lőrincz Tamás mellett testvére Viktor is kedvezőnek tartotta mind a sportág, mind a saját szemszögéből, akárcsak Deák Bárdos Mihály. "Engem annak idején birkózni tanítottak, s most végre újra lehet birkózni" - mondta a kötöttfogásúak 120 kg-os kategóriájában Deák Bárdos.

Az új szabály eltérően kezeli a passzivitást a kötött- és szabadfogásban. Az előbbinél a passzív birkózó előbb szóbeli figyelmeztetést kap, ha ezután sem lesz aktívabb, megintik. A harmadik figyelmeztetésnél ellenfele egy pontot kap. A szabadfogásban a passzív birkózást elsőre intéssel szankcionálják, majd a második intés után 30 mp-es szakasz indul, amiben, ha nem születik pont, az intett versenyző ellenfele pontot kap. Mivel sokkal több lett az intés az új rendszer óta a versenyeken, ez is afelé vitte a meccseket, hogy több pont essen, és több idő előtti befejezés legyen.

Mindezek ellenére Gulyás István nem várja azt, hogy a változások frissítő hatása tartós lesz. "Hozzá fog igazodni a mezőny az új keretekhez, és pár év múlva ugyanannyi akció lesz mint most, három év múlva pedig megint jöhet a szabálymódosítás." A versenyzők meccsbe bevitt energiája ugyanis hosszabb távon állandó Gulyás István szerint. "Egy verseny megnyeréséhez 5-6 meccset kell megnyerni pár órán belül, ehhez viszont mindenki rákényszerül valamilyen szintű takarékosságra."

Az olimpiai bronzérmes Hatos Gábor is éremre hajt szabadfogásban Forrás: AFP/Yuri Cortez

A szabálymódosításnak vannak olyan részei, melyek még a szakemberek számára sem világosak. "Az angol nyelven megjelent szabályzatot kétféleképpen is le lehet fordítani, emiatt nem egyértelmű az a szabály, amelyik szabadfogásban a pont nélküli menet elkerülését biztosítja." Ha az első menet 0-0-ra áll, a második perc végén a passzívabb versenyzőt megjelölik, és ha 30 másodpercig nem tud pontot csinálni, az ellenfél szerez pontot. Az értelmezők számára az nem világos, hogy ez a szabály érvényes-e a második menetre is.

A másik kétféleképp megítélhető szabály a mögé kerülésre vonatkozik, mely ha kontrából történik csak 1 pontot ér. A gond azzal van, hogy nem tiszta, mi minősül kontrának. "Az eddigi versenyeken ebben kétféle bírói gyakorlat volt megfigyelhető."

Gulyás István elmondta, a szabályokkal kapcsolatban vasárnap Budapesten, egy nappal a hazai vb rajtja előtt tart egy konferenciát a nemzetközi szövetség, ahol minden vitás kérdést igyekeznek tisztázni.

Mindent egy helyen az Eb-ről