Budapest, 2013. június 16.
Ismét lehet csónakázni a Városligeti-tavon. A háttérben a Városligeti Műjégpálya 1893-ban neobarokk stílusban épült, felújított műemlék épületegyüttese.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Vágólapra másolva!
A 2017-es budapesti vizes világbajnokságnak a Dagály Úszó Aréna mellett több különleges helyszíne is lesz. A szinkronúszók például a Városligetben fogják elkápráztatni a közönséget.
A városligeti műjégpálya területén fogják kialakítani a szervezők a jövő évi vizes világbajnokság szinkronúszó versenyeinek helyszínét – számol be a hírről a BP2017 Média.
Két mobil medencét építenek majd föl, melyek közül a kisebb egy 25 méteres bemelegítő medence lesz, a nagyobb viszont egy 50x25 méteres, 3 méter mély monstrum lesz, amibe 3750 köbméter vizet lehet beletölteni.
A 2009-es római világbajnokság után ez lesz a második olyan világverseny, amikor a szinkronúszók versenyeit nem a központi uszodában rendezik meg. A szervezők ígéretei – és persze a helyszín adottságainak ismeretében – a
budapesti kulissza sokkal látványosabb lesz
annál, ami az olasz fővárosban fogadta a versenyzőket és a szurkolókat.
A szinkronúszás hét versenynapja alatt 9 számban avatnak világbajnokot. Női szólóban, párosban, csapatban, valamint mix párosban is lesz technikai, illetve szabadprogram verseny, a műsor különlegességének pedig a 10 tagú formációkat felvonultató női kombináció nevezhető. Szinkronúszásban az orosz versenyzők viszik a prímet, legnagyobb ellenfeleik jelenleg a kínaiak, az ukránok és a japánok.
Az Európa-bajnokságok történetében az első selejtező mérkőzést Magyarország játszotta. Az 1960-os torna előtt 1958. szeptember 28-án a Szovjetunió vendégeként 3-1-re kapott ki válogatottunk, és miután szinte napra pontosan egy évvel később 1959. szeptember 27-én a visszavágón Budapesten a később aranyérmes szovjetek 1-0-ra nyertek, így az első Eb-ről úgy maradt le válogatottunk, hogy mindössze egy gólt ért el, azt Göröcs János jegyzi.