3250109 12/05/2017 Lausanne, Switzerland. An Olympic emblem on the building of the International Olympic Committee headquarters, now hosting a meeting of the International Olympic Committee's Executive Board. Meeting participants are discussing the possibility of allowing Russian athletes to compete at the XXIII Olympic Winter Games in PyeongChang, South Korea. Anton Denisov/Sputnik
Vágólapra másolva!
Az olimpiai mozgalom süllyedő hajójába egyre több helyen tör be a víz, recsegnek-ropognak az eresztékek. A súlyemelés folyamatos leckéztetése és félelemben tartása mellett a kapitány most az orosz armadának rontott neki. Ez az ütközet azonban nem lesz gyors lefolyású és hosszan elhúzódó válságra lehet számítani. A soron következő téli olimpia lehet minden idők legzűrösebb ötkarikás játéka – pedig ilyenből volt már egy pár. Helyzetelemzés.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a Thomas Bach vezette Nemzetközi Olimpiai Bizottság hatalmas meglepetéssel szolgált kedden este. A NOB előtt ugyanis két lehetőség közül választhatott.
Vagy teljesen eltünteti a 2018-as téli olimpiai játékokról Oroszországot, vagy hagy egy kiskaput pár olyan orosz sportolónak, akiről azt vélelmezi, hogy nem doppingol.
A bátornak tűnő, ám sokkal inkább gyáva megoldást választó NOB a második lehetőség mellett tette le a voksát. Ami amúgy magában hordozza annak a lehetőségét, hogy egyetlen orosz sportoló se legyen ott Dél-Koreában.
Moszkva ugyanis nem várt soká a válasszal. Bár hivatalosan csak a december 12-i moszkvai Olimpiai Gyűlés mondja ki a végső szót, a sorok között olvasni tudók már régen rájöttek, hogy az orosz állam és sportvezetés az olimpia teljes bojkottjára készül. Amikor kedden este Az Összoroszországi Televíziós és Rádiósugárzási Társaság (VGTRK) a NOB-határozatokra válaszul közölte, hogy
az állami tévé – és rádiócsatornák közül egyik sem közvetíti majd a 2018-as téli játékokat,
sejteni lehetett, hogy ez a történet itt nem áll meg. Az oroszok kétségbeesett reakciója sokak szemében visszatetsző, de ha felidézünk egy másik, közelmúltban történt eseményt, akkor mindjárt más megvilágításba kerülnek az események.
Amikor lapunk a kedden befejeződött súlyemelő-világbajnokság körüli anomáliákkal foglalkozott, felidéztük egy Németországban élő, 79 éves kínai orvosnő szavait. Hszüe Jin-hszian, aki a nyolcvanas években több sportág válogatottja mellett is dolgozott, arról beszélt, hogy
szerinte tízezer kínai sportoló volt érintett az államilag irányított doppingolásban.
A Németországban menedéket kérő Hszüe Jin-hszian már 2012-ben is megfogalmazta vádjait, most pedig azt állította, hogy a korábbi kínai érmek „doppingban lettek áztatva", és szerinte valamennyit vissza kellene venni. A doktornő pontosan olyan államilag ellenőrzött doppingolásról beszélt, mint ami miatt a NOB most kizárta az oroszokat a téli olimpiáról. Mindezt az Orosz Olimpiai Bizottság korifeusai, a világ sportközvéleménye, de – gyaníthatóan – az egyszeri orosz ember is pontosan tudja. Éppen ezért nem kell csodálkozni azon, hogy az orosz sportvezetők első útja a Svájcban székelő Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) vezetett, hogy ott támadják meg a Thomas Bach vezette NOB döntését.
Nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy belássuk: semmire se mennek ezzel.
A NOB már a 2016-os riói nyári olimpia előtt pontosan tisztában volt az oroszok üzelmeivel,
mégsem volt olyan bátor, hogy a téli olimpiánál sokkal fontosabb és nagyobb nézettségű nyári játékokról kiűzze az oroszokat. Álságos módon az atlétikán és a súlyemelésen statuáltak példát (orosz emelő és atléta nem lehetett ott Rióban), viszont a többi sportágban a nemzetközi szövetségekre bízták a döntést. Azok meg – köszönték szépen a lehetőséget – szépen igent mondtak mindenre.
A csonka orosz csapat még így is nyert 19 arany, 17 ezüst és 20 bronzérmet,
ezzel a teljesítménnyel pedig az éremtáblázat negyedik helyén végzett. Mindezt úgy, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság összes erre illetékes tagja jól tudta, mi folyik az oroszországi kémcsövekben.
Abban mindenki egyetért, hogy a világ sportját teljesen átszövő és nem csak oroszország-központú doppingolás ellen valamit tenni kellett.
Az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő Szövetség egészen példátlan módon odáig ment, hogy a sportág nagyhatalmának számító oroszok mellett a kínaiakat is kizárta az idei világbajnokságról.
(Meg másik hét nemzetet.) A NOB korifeusai nem voltak ennyire bátrak, más kérdés, hogy az IWF tényleg példátlan döntése után a súlyemelés simán repülhet a 2024-es párizsi olimpia műsoráról. Ha pedig repül, akkor jól tudjuk, hogy nem tér oda vissza többet.
A 2018-as téli olimpiát az oroszok kizárása mellett két másik dolog is sújtja. Észak-Korea fenyegető (fizikai) közelsége nem éppen azt mutatja, hogy minden idők legbarátságosabb és legjobb hangulatú olimpiája elé néz a világ. Bár a NOB erre illetékes szakemberei hetente nyugtatnak meg mindenkit, hogy nem lesz baj, azt ők is jól tudják, hogy a phenjani állami vezetés összes lépése kiszámíthatatlan.
Ha Észak-Korea kénye-kedve szerint lő fel ballisztikus rakétákat Japán felé, akkor miért ne tehetné meg mindezt a hozzájuk sokkal közelebb megrendezett Phjongcsang irányába.
Mindenki tisztában van azzal, hogy megteheti, mondhat bármit Bach elnök, vagy az összes beosztottja.
A téli olimpia ékkövének számító jégkorongtorna már Oroszország kizárása előtt is súlyos károkat szenvedett azzal, hogy az NHL, vagyis az észak-amerikai profi liga nem áll le az olimpia alatt, azaz az NHL-ben játszó hokisok nem lehetnek ott az olimpiai tornán. Ezt még csak-csak elviselte volna a hokitorna, hiszen ilyenre már volt példa a sporttörténelemben.
Az orosz csapat kizárása azonban olyan csapás, amelyet már nehezen lehet túlélni.
Természetesen a meccseket megtartják, az olimpiát valamelyik ország (vélhetően egy skandináv állam, azaz a svédek, vagy a finnek) megnyeri, ez azonban mégsem lesz ugyanaz. Az olimpia második legnézettebb sportága, a műkorcsolya sem lesz olyan, mintha az oroszok ott lennének. Nem véletlenül zokogott kedden este az orosz tévé élő adásában Tatjana Taraszova, az orosz műkorcsolya-válogatott szakvezetője.
A NOB vezetői sietve jelentették be, hogy számukra az orosz sportminiszter, Vitalij Mutko megszűnt létezni.
Egy rapid döntéssel azonnal ki is tiltották Mutkót a világ összes olimpiai rendezvényéről.
A határozat életfogytig tart, azaz Mutko – elvileg – soha többet nem teheti be a lábát egyetlen egy olimpiára sem. Na, most ez az ember a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság szervező bizottságának a vezetője. Innen – természetesen – nem tudta őt kipöckölni Thomas Bach. A dolog most úgy fest, hogy
a NOB által persona non grata-nak tekintett Mutko felel azért az eseményért, mely Oroszország tekintélyét kellene, hogy visszaállítsa – nemcsak a sport világában.
Amerikában szeretnék, ha elvennék az oroszoktól a vb-rendezést.
Itt tart tehát az ügy, na meg ott, hogy az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA) felállva tapsolt a NOB döntése után. Peking viszont nem kommentálta a keddi történéseket. Vlagyimir Putyin sem. Még.
A 2016-os tornán Portugália úgy lett Európa-bajnok, hogy a hét mérkőzéséből csak egyet nyert meg 90 perc alatt. A három csoportmeccse döntetlenül végződött, majd az egyenes kieséses szakaszban Horvátországot és Franciaországot hosszabbítás során, Lengyelországot büntetőpárbajban győzte le. Csak az elődöntőben diadalmaskodott a rendes játékidőben, 2-0-ra Wales ellen.