40 éve, az olimpia előtt dobott világrekordot a magyar gerelyhajító
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/Pp_Q7J31OsI4VqqW_aNtbLFU-yU1BkMV2jt3FW31hC0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2FkNWMyNDZjOTFjOTRmNWFiODI0Y2Y0ZDIwYjI2NGM2.webp)
Az 1980-as év Paragié volt, de még ennél sokkal többet is kihozhatott volna belőle. A csepeli atléta már februárban Új-Zélandon, az alapozás kellős közepén 92.10-re volt képes.
Negyven évvel ezelőtt, 1980. április 23-án a tatai atlétikai pályán rendezett ünnepi tesztversenyen 96 méter 72 centire szállt a gerelye, amivel egy csapásra a moszkvai játékok toronymagas esélyesévé lépett elő. Máig ez az utolsó, olimpiai számban elért magyar atlétikai világcsúcs.
Paragi pályafutása során ötödször dobta túl a 90 métert, ráadásul formája semmit sem romlott, hiszen május 18-án is képes volt 96.20-as kísérletre. Az olimpián 1980. július 27-én rendezték a szovjet fővárosban a selejtezőt, és Paragi számára kísértett a múlt, hiszen egy rontott kísérlet után másodikra is csak 72.60-ra volt képes, avagy felsejlett, hogy a világcsúcstartó szégyenszemre döntőbe sem jut. Ekkor azonban még valahonnan mozgósította a lelki tartalékait, mert harmadikra kivágott egy 88.76-ot (a selejtezőszint kereken 80 m volt), és három méter előnnyel hazavágta a teljes mezőnyt. A másnapi döntőben kellett volna. Ott ugyanis még a selejtezős dobással is meglett volna legalább a bronzérem, Paragi azonban két gyenge próbálkozás után a fináléban már harmadszorra sem volt képes megújulni, és 79.52-vel mindössze tízedik lett.
További részletek és a világcsúcs felvétele a Nemzeti Sporton.