"Az elsők között értesültem Kárpáti György haláláról, a felesége hívott fel szerdán délután telefonon" - mondta el az Origónak Faragó Tamás.
A múlt héten már nagyon rosszul volt szegény, pár nappal ezelőtt jártam náluk, így akkor személyesen is el tudtam tőle búcsúzni."
Faragó Tamás szerint Kárpáti György Magyarország egyik büszkesége volt.
Hős volt, a hősök pedig azért születnek, hogy a nemzettudatot erősítsék.
Gyarmati Dezsővel ők ketten olyan héroszok voltak, akik az egész sportágat meghatározták, akik játékosként és edzőként is mindent megnyertek. Kárpáti gyors és nagyon okos vízilabdázó volt. A testi adottságait maximálisan kihasználta, egyben azt is bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell kétméteres, mázsás embernek lenni ahhoz, hogy valaki sikert érjen el a medencében. Az ő játékában tényleg benne volt a magyar vízilabda minden sajátossága, hogy miért tudott Magyarország ebben a sportágban tényleg világraszóló sikereket elérni."
Faragó Tamás szerint Kárpáti György úgy állt hozzá az élethez, hogy az egy nagyon jó dolog.
Sugárzott róla a boldogság, az elégedettség, az életöröm. Imádta és tisztelte a tehetséges embereket, mindenkinek segített, aki hozzáfordult.
Az 1976-os montreali olimpián Gyarmati Dezsővel ketten irányítottak bennünket, azt pedig mindenki tudja, hogy Kanadában olimpiai bajnokok lettünk. Gyarmati mellett vállalta a neki kiosztott szerepet, miközben óriási szakmai tudással rendelkezett. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy Gyuri nemcsak másokon, de magán is tudott nevetni. Ha kellett, magából is bohócot csinált, de közben a csapat minden egyes rezdülésére odafigyelt. Halála óriási veszteség a magyar sportnak és a hazai vízilabdaéletnek is" - fejezte be nyilatkozatát Faragó Tamás.