Botránykönyv jelent meg a 2012-es londoni olimpiáról

Michael Payne 2012-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság marketingfőnökeként dolgozott. Egy most megjelent könyvében kíméletlen őszinteséggel ír a londoni játékok meghökkentő kulisszatitkairól. Ne legyen kétségünk felőle: a botránykönyv hatalmas vihart kavar majd.

A kötet felidézi azt a pillanatot, amikor 2005-ben a NOB úgy döntött, hogy London rendezheti meg a 2012-es nyári olimpiát. Gordon Brown akkori pénzügyminiszternek előzetesen azt mondták, hogy a brit fővárosnak nem sok esélye van a győzelemre.

Amikor kiderült, hogy mégis London lett a házigazda, a politikus iszonyatosan ideges lett, s azonnal hívta a könyv szerzőjét. "Mégis, mi a francba kevertél most bele engem" - kiabált a telefonban Brown.

Michael Payne, the former IOC marketing and broadcast director, will release his new book with 50 days to go to the Tokyo Olympic Games – Toon In!

There is a 10% discount to the Sport & Social Business Community.

Link: https://t.co/mBPhHw6P7C#YunusSportsHubpic.twitter.com/YbUDa6vK1a

— Yunus Sports Hub (@yunussportshub) June 1, 2021

Payne azt is felidézte, hogy közvetlenül az olimpia megnyitása előtt a brit titkosszolgálat egy olyan hírt kapott, hogy egy orosz tengeralattjáróról eltűnt egy atomfegyver, amelyet Londonba vittek. Bár később kiderült, hogy mindez kacsa volt, a britek annyira komolyan vették a fenyegetést, hogy a megnyitó ünnepség idején rakétavetőkkel szerelték fel a házak tetejét - minden eshetőségre felkészülve.

Kiderül, hogy a megnyitó ünnepség leghíresebb jelenete, amikor az angol királynő kiugrik egy repülőgépből, olyan esemény volt, amelyet a legnagyobb titokban kellett tartani, ennek megfelelően a forgatások is a legnagyobb titokban zajlottak.

Payne beszél az idei, Tokiói olimpiáról is. Úgy véli, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogja lefújni a játékokat, akármekkora is a pandémia által keltett baj Japánban. A 70 fontba kerülő könyv értékesítéséből származó bevételeket négy jótékonysági szervezet kapja, köztük a gerincsérülteket támogató Back Up Trust alapítvány.

Arra a kérdésre, hogy a NOB főnökei mit gondolnak a könyvről, Payne így válaszolt:

Azt hiszem, azt mondanák, hogy ez egy szemtelen, felháborító és valószínűleg rágalmazó könyv."

Forrás