Galaktikus Real-arany

A spanyol bajnokságban végül az aranyérmet illetően nem született meglepetés, az elsőség azé a Real Madridé lett, amelyet előzetesen a legnagyobb esélyesnek tartottak, a két leggyengébbnek tartott együttes, a Rayo Vallecano és a Recreativo Huelva pedig kiesett, de ezen kívül majd minden viszonylatban váratlan események történtek a Primera Divisiónban.

A Barca mögötti középmezőnyt két részre lehet osztani: azokra a csapatokra, amelyeknél csalódást okoz a helyezés, mert az európai kupaszereplés volt a cél, illetve azokra, ahol elégedettek a szerepléssel, mivel a bennmaradást tűzték ki maguk elé.

Előbbi csoportba tartozik a két sevillai együttes, az Atlético Madrid valamint az Athletic Bilbao, utóbbinál pedig elsősorban az Osasunát, a Valladolidot és a Santandert kell említeni. A sevillaiak közül leginkább a Betis okozott csalódást, hiszen a zöld-fehérek az előző idényt a hatodik helyen zárták, és a gárda papíron tovább erősödött. A csapatnak azonban nem volt igazi középcsatára, illetve aki volt (Alfonso, Dani, Casas, Joao Tomás), az vagy sérülés, vagy formahanyatlás miatt nem tudott megfelelőt nyújtani.

A kényszercsatárnak kinevezett Fernando végül várakozáson felülmúlva teljesített, hiszen 15 gólt ért el, ám a támadó részleg hiába volt megfelelő (Joaquín, illetve Denílson szélsőként remek szezont zárt), ha a védelem csődöt mondott. A Sevilla éppen fordítva járt, náluk a hátsó alakzat remekelt, a gólszerzők viszont nem, így történhetett, hogy az andalúziaiak éppen annyi gólt értek el, mint a kieső Alavés. Az Atlético Madrid leginkább a vezetőségen belüli problémák miatt nem tudott előrébb lépni a kiváló játékoskeret ellenére, míg a Bilbao képtelen volt továbblépni saját árnyékán, a kizárólag baszk játékosokra építő egyesület így is kihozta magából a maximumot.