Mindössze egy forduló kellett ahhoz az Eeredivisiében, hogy a téli szünetet követően visszaálljon a "megszokott rend": az idény meglepetéscsapata, az AZ Alkmaar némileg váratlanul csak döntetlent játszott a NEC Nijmegennel, és így a soros három pontot magabiztosan begyűjtött PSV Eindhoven ismét átvette a vezetést a tabellán. És miután pár héttel később a két csapat rangadóján gól nélküli döntetlen született, a PSV megőrizte előnyét, amelyet szép fokozatosan, fordulóról fordulóra tovább növelt.
A Philips-gyári csapat tavasszal ellenállhatatlanul játszott, hiszen a bajnokság második felét veretlenül abszolválta, és pontot is csak háromszor veszített, fölényét pedig legjobban az Ajax Amsterdam elleni rangadó jelezte, amelyet Phillip Cocuék 4-0-ra nyertek meg. A PSV-nek a támadórészlege sem volt rossz (csak a Feyenoord szerzett több találatot a bajnokcsapatnál), de a védelem magasan kiemelkedett a holland pontvadászatból, a gárda 34 mérkőzésen mindössze 18 gólt kapott. A klub ráadásul a Holland Kupát is begyűjtötte, és a nemzetközi porondon is remekelt, vagyis valóban kivételes szezont zárt, amelyet szinte lehetetlen megismételni, főleg, hogy máris megkezdődött a csapat "szétszedése": Mark van Bommel az FC Barcelonába, Johan Vogel az AC Milanba szerződött, a hírek szerint pedig Park Ji Sung a Manchester Unitedbe tart.
Az ezüstérem végül az Ajaxé lett, pedig az amszterdamiak meglehetősen zaklatott idényt zártak: a szezon közben edzőcsere történt az együttesnél, és Ronald Koemant Danny Blind váltotta a kispadon. A visszaesésnek több olyan összetevője is volt, amelyről nem Koeman tehetett - leginkább a példátlan sérüléshullámot szokás emlegetni. Kétségtelen tény, hogy olyan kulcsemberek dőltek ki hosszabb-rövidebb időre a sorból, mint a csapatkapitány Tomás Galásek, Rafael van der Vaart, Steven Pienaar vagy éppen Wesley Sneijder, de a csapattól még ezzel együtt is sokkal többet vártak. Koeman mindenesetre elébe ment a menesztésének, és az AJ Auxerre elleni UEFA-kupa-vereség után maga nyújtotta be lemondását, a következő bajnokin pedig két asszisztense, Ruud Krol és Tonny Bruins-Slot irányította a gárdát, hogy újabb egy hét elteltével az addig az utánpótlásnál dolgozott Blindet nevezzék ki a csapat élére. Vezérletével a hajrában egy nyolc meccsből álló győzelmi sorozatot produkált a csapat, és ez, az alkmaariak visszaesésével együtt, elég volt az ezüstéremhez. Az AZ éppen ellenkező utat járt be, hiszen a tavasz végére teljesen szétesett, és utolsó nyolc bajnokijából csak egyet tudott megnyerni, de így is története egyik legjobb szezonját zárta, hiszen az UEFA-kupában is elődöntős volt - kérdés, mi lesz a csapattal a sikeredző, Co Adriaanse nélkül.
A hollandok harmadik sztárklubja, a Feyenoord viszont egyértelműen csalódást okozott: a rotterdamiak hiába szerezték a legtöbb gólt, és soraikból került ki a gólkirály Dirk Kuyt személyében, védekezésük katasztrofális volt, és így csak negyedikek lettek, ami a tréner, Ruud Gullit állásába került.
A bajnokság végeredménye
1. | PSV Eindhoven | 34 | 27 | 6 | 1 | 88-18 | 87 |
2. | Ajax Amsterdam | 34 | 24 | 5 | 5 | 74-33 | 77 |
3. | AZ Alkmaar | 34 | 19 | 7 | 8 | 71-41 | 64 |
4. | Feyenoord | 34 | 19 | 5 | 10 | 90-51 | 62 |
5. | SC Heerenveen | 34 | 18 | 6 | 10 | 64-52 | 60 |
6. | FC Twente | 34 | 15 | 9 | 10 | 48-38 | 54 |
7. | Vitesse Arnhem | 34 | 16 | 6 | 12 | 53-49 | 54 |
8. | Roda JC | 34 | 13 | 8 | 13 | 60-55 | 47 |
9. | RKC Waalwijk | 34 | 13 | 8 | 13 | 44-51 | 47 |
10. | Willem II | 34 | 13 | 6 | 15 | 44-56 | 45 |
11. | FC Utrecht | 34 | 12 | 8 | 14 | 40-43 | 44 |
12. | FC Groningen | 34 | 11 | 7 | 16 | 50-58 | 40 |
13. | NEC Nijmegen | 34 | 9 | 10 | 15 | 41-47 | 37 |
14. | ADO Den Haag | 34 | 10 | 6 | 18 | 44-59 | 36 |
15. | NAC Breda | 34 | 9 | 8 | 17 | 43-67 | 35 |
16. | RBC Roosendaal | 34 | 10 | 2 | 22 | 38-77 | 32 |
17. | De Graafschap | 34 | 4 | 7 | 23 | 32-78 | 19 |
18. | FC Den Bosch | 34 | 5 | 4 | 25 | 23-75 | 19 |
A góllövőlista élmezőnye: