Erre már nemzetközi szinten is felfigyeltek, és több európai sztárklub is megfigyelőket küldött a Dinamo találkozóira: a pletykák szerint a PSV Eindhoven, a Bayern München, a Juventus FC és az AC Parma is érdeklődött iránta. A befutó azonban az FC Internazionale lett, amelynek Ronaldo sérülése miatt volt szüksége egy újabb támadóra.
A milánói egyesület hatmillió eurónak megfelelő összeget fizetett ki érte, és Mutu bemutatkozására sem kellett sokáig várni: az első januári fordulóban becserélték őt az AC Perugia ellen, amikor a csapat már 5-0-ra vezetett. Egy héttel később pedig az első gólja is megszületett Inter-mezben: ugyan nem a bajnokságban, hanem az olasz kupában volt eredményes, viszont a városi rivális AC Milan ellen talált be.
Mutunak nem volt könnyű dolga a csapatba kerüléskor, hiszen az Internek ő már a hatodik, EU-n kívüli futballistája volt, márpedig a szabályok értelmében egy meccsre csak öt "légióst" lehetett nevezni, így aztán a román támadó sokszor a lelátón találta magát. Összesen tíz bajnokin vetette be őt Marcello Lippi mester, ebből mindössze háromszor kezdőként, és gólt nem is tudott szerezni - igaz, a kupában még egyszer eredményes volt.
A válogatottban viszont bemutatkozhatott, és második találkozóján a címeres mezben meg is szerezte első gólját, így aztán a szövetségi kapitány, Jenei Imre a 2000-es Európa-bajnokságra is kivitte őt. Sőt, az angolok elleni utolsó csoportmérkőzésen a kezdők közé is betette őt, és Mutu nem is okozott csalódást. A románok a negyeddöntőben ugyan kikaptak az olaszoktól 2-0-ra, de Mutu ezt a meccset is végigjátszotta, és a kontinensviadal egyik nagy felfedezettjének számított.
1999-ben együtt érkezett az Interhez Cordobával és Seedorffal
Ennek ellenére az Inter nem tartott rá igényt, a kérdés csak az volt, hogy kinek adják őt kölcsön. A milánóiak felajánlották Mutut a francia Girondins Bordeaux-nak Sylvain Wiltordért cserébe, de ez a transzfer nem valósult meg, így a román támadó végül a Hellas Veronában kötött ki - a veronaiak a focista játékjogának feléért több mint négymillió eurót adtak.
Eleinte úgy tűnt, hogy nem csináltak túl jó üzletet vele, elvégre első idényében a csatár mindössze négy találatot ért el, a klub pedig pocsékul szerepelt, és három fordulóval a zárás előtt még biztos kiesőnek tűnt, azonban a csapat utolsó három bajnokiját egyaránt megnyerte, majd osztályozón, kivívta a bennmaradást.
Egy évvel később már nem is tudta megőrizni élvonalbeli tagságát az együttes, de ez legkevésbé sem Mutun múlott, aki a 2001-2002-es szezonban kiváló teljesítményt nyújtott, hiszen egymaga 12 találatot ért el. Mai szemmel nézve egyébként nehezen érthető, hogy a Hellas Verona miként eshetett ki, hiszen Mutu mellett olyan futballistái voltak, mint Alberto Gilardino, Massimo Oddo vagy Mauro Germán Camoranesi - vagyis három későbbi világbajnok.