Nem meglepő persze, hogy a kiesést követően mind a három fenti focista távozott a klubtól, és Mutu esetében is csak az volt a kérdés, hogy hová megy. A Juventus az utolsó pillanatban állt el a transzfertől, így a befutó az AC Parma lett, amely Marco di Vaio helyettesét kereste, és kilencmillió eurót fizetett ki a román támadóért.
Mutu pedig nem okozott csalódást a pármaiaknak, hiszen 18 találatig jutott, amivel ő második lett a góllövőllistán Christian Vieri mögött, csapata pedig az ötödik pozícióban fejezte be a Serie A küzdelmeit. A román támadó igazi közönségkedvenccé vált, és a következő szezonban ő kapta meg a csapatkapitányi karszalagot is - amit azonban tétmeccsen egyszer sem húzhatott fel, hiszen 2003 augusztusában a Parma eladta őt a Chelsea FC-nek.
A londoni klubnál pár hónappal korábban Roman Abramovics lett a tulajdonos, és az orosz üzletember nem sajnálta a pénzt az új focistákra, a csapat mestere, Claudio Ranieri pedig kijelentette: neki szüksége van Mutura. Így aztán a Chelsea 22,4 millió eurót ajánlott a csatárért az olaszoknak, és ezt nem lehetett visszautasítani: Mutu ezzel minden idők legdrágább román focistája lett, és pályafutása álomszerűen folytatódott.
Első tétmérkőzésén a Chelsea színeiben a Leicester City elleni bajnokin parádés gólt szerzett, és három meccs után már négy gól állt a neve mellett! Októberben győztes találat fűződött a nevéhez a Bajnokok Ligájában a Lazio ellen, majd az Everton FC elleni gólja is három pontot ért a Chelsea-nek, de ezt követően egyre inkább zűrös magánélete került előtérbe.