Daniel Alves: védő, szélső egy személyben

A brazil labdarúgásban mindig is nagy hagyományai voltak a támadó szellemű szélsőhátvédeknek, akik közül az elmúlt években a baloldalon Roberto Carlos, a jobbon pedig Cafú volt a legismertebb. Utóbbinak immár megvan az utódja Daniel Alves személyében, aki a Sevilla FC-vel már két UEFA-kupát nyert, és andalúzok szerint legalább 40 millió eurót ér - csak idő kérdése, hogy ezt mikor fizetik ki érte.

Ezzel együtt maximálisan elégedettek lehettek vele, hiszen 2003 nyarán a Sevilla élt az opciós jogával, és végleg megvette Daniel Alves a Bahiától - összesen potom 1,4 millió eurót fizetve ki érte. És miután a felkészülési időszakban a brazil beleszokott az európai játékstílusba, és megértette, hogy jobbhátvédként elsősorban a védekezéssel kell törődnie, és csak akkor mehet előre, ha azt megoldotta, Caparrós a következő szezonban már jobb oldali védőként szerepeltette őt.

Alves pedig remekül tette a dolgát, az első 11 forduló alatt mindössze egyszer maradt ki a csapatból, a többi alkalommal végig kezdő ember volt. Ezt követően pedig csak azért hiányzott a Sevilla összeállításából, mert az U20-as világbajnokságon kellett részt vennie - búcsúzásként azonban a Real Madrid elleni hazai összecsapáson még megszerezte első gólját a Sevilla színeiben.

A királyi gárda ellen az andalúzok 4-1-re nyertek, és Daniel Alves nem akármilyen találatot ért el: a tőle megszokott előretörések végén egy kényszerítő átadást követően a visszakapott labdát átfejelte a kimozduló Iker Casillas felett, majd begyalogolt a játékszerrel az üres kapuba, és gólvonalon túl még bele is "oxizott" egyet.

Az Egyesült Arab Emírségekben sorra kerülő U20-as vébét eredetileg márciusban kellett volna megrendezni, ám akkoriban a Közel-Keleten az iraki háború miatt nem volt biztonságos a helyzet, így a világbajnokságot novemberre halasztották. Alves természetesen kihagyhatatlan volt a selecaóból a védelem jobb oldalán, és a csapat, ha nem is könnyen, de csoportmásodikként bejutott a legjobb 16 közé, ahol aztán a szlovákok is alaposan megszorongatták a brazilokat, akik hét perccel a vége előtt egyenlítettek, hogy aztán aranygóllal jussanak tovább.

A negyeddöntőben Japán ellen már könnyebb dolga volt a csapatnak, hiszen 5-1-es diadalt aratott, az elődöntőben pedig jöhetett a nagy derbi az argentinok ellen. A korosztályos Copa Américán az albiceleste tudott nyerni 1-0-ra, a brazilok viszont most visszavágtak nekik, a meccs legjobbja pedig Daniel Alves volt, aki az első félidőben ugyan óriási ziccert hagyott ki (már a kapust is kicselezte, ám gurítását a becsúszó védő, Walter García a gólvonalról menteni tudta), de a második játékrészben gólpasszt adott Dudu Cearensének.

A jobbhátvéd a spanyolok elleni fináléban is közel állt a gólszerzéshez, kis híján a kapuba ollózott egy beadást, de a rendkívül izgalmas meccset (amelyen a hispánoknál Andrés Iniesta volt a legnagyobb klasszis) végül nem ő, hanem Fernandinho döntötte el a brazilok javára. A világbajnoki cím mellett Daniel Alves a torna harmadik legjobb játékosának járó trófeát is begyűjtötte - a legjobbnak a házigazda Egyesült Arab Emírségek csatárát, Ismael Matart választották meg, pedig az arabok a negyeddöntőben búcsúztak...