2006 nyarán a francia U21-es válogatottal ott volt az Európa-bajnokságon, és egészen az elődöntőig jutott a gárdával, ám az új idény rajtján továbbra is többnyire csak a tartalékok között kapott lehetőséget a Chelsea-ben. Később sem eredeti posztján, védekező középpályásként számított rá José Mourinho, hiszen Makelelét és Michael Essient nehéz lett volna kiszorítani.
A londoniak védőit sújtó sérüléshullám miatt Diarra többször is jobbhátvédként került be a kezdő tizenegybe, és egyáltalán nem nyújtott rossz teljesítményt. Olyannyira, hogy a francia nagyválogatott mestere, Raymond Domenech 2007 márciusában meghívót küldött neki, és a középpályás a litvánok elleni Eb-selejtezőn bemutatkozhatott a címeres mezben.
A Chelsea hívei biztosak voltak benne, hogy Lassanára fényes jövő vár, azonban kevéssel a következő pontvadászat rajtja előtt bele kellett törődniük, hogy mindez nem a Stamford Bridge-en történik. A 2007-2008-as pontvadászat előtti átigazolási időszak utolsó napján ugyanis Diarra elhagyta a Kékeket, mégpedig egy másik londoni sztárcsapat kedvéért.
A francia futballistát az Arsenal vette meg, és Arsene Wenger rendkívül pozitívan nyilatkozott róla, míg a játékos alighanem úgy vélte, hogy a fiatal labdarúgókkal köztudottan jól bánó mesternél több lehetőséget kap majd. Nos, Diarrának csalódnia kellett: fél év alatt mindössze hét bajnokin küldték pályára (mindössze négy alkalommal kezdőként), nem csoda, hogy már 2008 januárjában kijelentette: távozni szeretne az Ágyúsoktól.