Még a favágók is kikérik maguknak, ahogy a spanyol bajnokság leggyűlöltebb csapata játszik

A Getafe az elmúlt három szezonban tökélyre fejlesztette a minimalizmus és a brutalitás hatékony kombinációját. A Madrid déli elővárosában található klub mióta 2017-ben visszajutott, mindig a La Liga legjobb nyolc csapata között zárt. Ez idén nem lesz így: ezúttal közelebb járnak a kieséshez, mind a nemzetközi kupaindulás kiharcolásához.

A La Liga egyik legfiatalabb csapata

Noha a Madrid déli elővárosában található Getafe már 1923-ban is rendelkezett futballcsapattal, a mai formájában ismert Getafe CF-t hivatalosan csak 1983. július 8-án alapították. 38 évvel ezelőtt a hatodosztályból indulva szépen sorban vették az akadályokat, majd jött az 1990-es évek, amikor a második és a harmadik vonal között ingáztak.

Dél-Madridban a Leganésszal már az alsóbb osztályokban is ádáz csatákat vívtak, ez a rivalizálás egészen az első osztályig kísérte az együttest. Igaz, a La Ligában csak 2017 szeptemberében találkozott először a két csapat, köszönhetően annak, hogy a Leganés 13 évvel később jutott csak fel az élvonalba, mint riválisa.

A Coliseum Alfonso Pérezben soha nem könnyű pályára lépni Forrás: AFP/Javier Soriano

A Getafe a feljutást egy látványos, 5-3-as Kanári-szigeteken aratott győzelemmel harcolta ki a 2003-04-es szezon utolsó fordulójában.

A csapat mind az öt gólját Sergio Pachón lőtte, aki ezzel örökre beírta magát a klub történelmébe.

Az első csapat lett, amelyik Madrid elővárosából feljutott a La Ligába.

Történetük első idényét a legjobbak között nem kezdték valami jól, de végül sikerült a bennmaradás. 2006-ban már a 9. helyen zártak a tabellán, és a spanyol válogatottba is adtak egy játékost - Mariano Pernía az utolsó keretszűkítéskor lemaradt a számukra nyolcaddöntővel záruló tornáról.

A vb után sikerült leigazolniuk az argentinok első számú kapusát, Roberto Abbondanzierit, aki rögtön Zamora-trófeával mutatkozott be – 38 meccsen csupán 33 gólt kapott, amivel a bajnokság legjobbja lett.

Közben a Spanyol Kupa elődöntőjében bemutattak egy bravúros fordítást a Barcelona elleni elődöntőben. Az első felvonást – Lionel Messi két góljának is köszönhetően – 5-2-re elveszítették a Camp Nouban – ezen a találkozón lőtte az argentin zseni azt a szólógólt, ami kísértetiesen hasonlított Diego Maradona korábbi találatára.

Lionel Messinek már régóta meggyűlik a baja a Getaféval Forrás: AFP/Lluis Gene

Azonban ez is kevés volt a katalánoknak, ugyanis

a visszavágón a Getafe a későbbi Európa-bajnok támadója, Daniel Güiza vezérletével 4-0-ra kiütötte őket.

A fináléban a Sevilla egy Frédéric Kanouté-góllal legyőzte a „madridiakat", így ezüstéremmel zárhatták az idényt. Mivel az andalúzok a bajnokságban BL-indulást érő pozícióban végeztek, így a Getafe a 2007-08-as évadban elindulhatott az UEFA-kupában.

Ha már elindult a Real Madridhoz távozó Bernd Schuster helyére kinevezett Michael Laudrup által irányított együttes, akkor ott jó sokáig is menetelt. A selejtezőből indulva az AEK Athént és a Benficát is kiejtve a negyeddöntőben a Bayern München jelentette a végállomást. Az első meccsen Cosmin Contra a ráadásban egyenlített ki a bajorok ellen, majd jött a visszavágó, ami egy óriási meccset hozott.

A hazaiak már a 6. perctől emberhátrányban futballoztak, miután Ruben de la Red piros lapot kapott. Contra góljával mégis a 89. percig továbbjutásra állt a spanyol csapat, majd jött Frank Ribéry és hosszabbításra mentette a párharcot. A kétszer 15 perces ráadásban három perc után a Getafe 3-1-es előnybe került, de Luca Toni a 115. és a 120. percben szerzett találatai azt jelentették, hogy a Bayern idegenben lőtt több góllal kiütötte az Abbondanzieri kapushibájától is sújtott együttest.

Közben a kupában zsinórban másodszor is bejutott a döntőbe, kihasználva a könnyűnek nevezhető sorsolást:

Burgos, Levante, Mallorca, Santander – egyik sem számított már akkor sem világverő együttesnek, így a Getafe lett az Atlético Madridot és a Barcelonát is búcsúztató Valencia ellenfele. A Santiago Bernabéu után a másik madridi stadion, a napjainkra már lebontott Vicente Calderón sem hozott szerencsét nekik, csupán egy, az akkor még alig 20 éves Esteban Granero büntetőből lőtt góljára futotta három valenciai találattal szemben.

Még a veterán Roberto Soldado is játszott a legendás Burges Kinges mezben Forrás: AFP/Pierre-Philippe Marcou

A 2009-10-es szezonban Roberto Soldado és Pedro León vezérletével a hatodik helyen zárták a La Ligát, a kupában pedig ezúttal az elődöntőig meneteltek.

A végállomást ezúttal a Sevilla jelentette, a 2-0-ra elveszített első meccs után Soldado találata kevés volt a döntőbe jutáshoz. A következő idényben az UEFA-kupában nem tudtak továbbjutni a csoportkörből.

A Getafe az ezutáni időszakban beleszürkült a mezőnybe, és nem csak azért, mert már nem a „legendás", Burger Kinges mezükben léptek pályára. A 2015-16-os szezont követően 12 év után kiestek az első osztályból. Még 2016 szeptemberének utolsó napjaiban kinevezték José Bordalást, ami óriási hatással volt a klub mai arculatára.

A minimalizmus és a brutalitás tökélyre fejlesztése

A kinevezése óta eltelt szűk öt esztendő alapján kijelenthetjük, hogy Bordalás személyében egy olyan szakembert találtak, aki képes kihozni a játékosaiból a maximumot. Ebben talán mindenkinél jobban hasonlít Diego Simeonéra, aki az Atlético Madriddal hasonlóan kemény játékstílussal, masszív védekezéssel és pár húzásból gyorsan végig vitt támadójátékkal 2014-ben megnyerte a La Ligát.

Mióta Bordalás a Getafe edzője, azóta összesen 453 sárga és 25 piros lapot gyűjtött az együttes.

José Bordalás óriási hatással volt a Getafe arculatára Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Burak Akbulut

Nem mondjuk, hogy pusztán favágás az, amit a Getafe csinál, mert bár vannak olyan mérkőzések, amikor a favágók kikérnék maguknak azt, amilyen brutálisan akadályozzák meg az ellenfelek támadásépítését, de mégsem lehet szó nélkül elmenni annak hatékonysága mellett.

Így jutottak el az előző szezonban a Barcelona ellen ligarekordot jelentő 30 szabálytalanságig.

Ez ugye azt jelenti, hogy három percenként szabálytalankodtak Messiék ellen, teljesen kihozva őket a sodrukból. Ezt a meccset a Getafe ugyan 2-1-re elveszítette, de a korábbi, szintén rekordot jelentő 28-28 szabálytalanságot hozó Valladolid és Betis elleni összecsapásokat még ők nyerték meg. Ezért mondjuk, hogy bizonyos tekintetben forradalmi volt, amit Bordalás kialakított.

Történelmi szempontból nem feltétlenül idegen ez a játék Spanyolországban, hiszen a spanyol válogatott beceneve sem véletlenül „Vörös fúria". Majd a holland hatás és a Barca sokpasszos játékának elterjedése után a 2010-es években már inkább ez a fajta természetellenes játék volt a kivétel. Ez a stílus azonnal visszajuttatta a Getafét az első osztályba, ahol rögtön egy 8. helyet eredményezett a számukra.

Az igazi sikert a 2018-19-es szezon hozta el, ahol a bajnokság gyengülését is kihasználva úgy lettek ötödikek, hogy az utolsó 17 meccsükből csupán hármat veszítettek el.

Sőt, az utolsó forduló előtt még a BL-indulást érő 4. pozícióban álltak, azonban nem tudtak nyerni a Villarreal ellen – szemben a Valenciával, amelyik 2-0-ra verte a Valladolidot.

A Getafe meccsei nyomokban futballt is tartalmaznak, így jutottak be a negyeddöntőbe az Európa-liga előző idényében Forrás: AFP/Ina Fassbender

Djené, Damián Suárez, Mauro Arambarri, Nemanja Maksimovic és Bruno sem riad vissza, ha egy taktikai szabálytalanságnak nem nevezhető faultot kell elhelyezni az ellenfél sípcsontján.

A támadósorban szintén három kegyetlen, de mégis hatékony játékos remekül érezte azt, hogyan lehet maximum három-négy passzból gólhelyzetbe kerülni. Jaime Mata, Jorge Molina és Ángel Rodríguez triója tökéletesen működött egészen addig, amíg Molina a mostani évad előtt a Granadához nem igazolt.

Talán ez volt az, ami erre a szezonra teljesen felborította Bordalás elképzeléseit az Ajax kiejtése után az Inter elleni negyeddöntőben véget érő Európa-liga kalandot hozó nyarat követően. A klubot 2002 óta birtokló Ángel Torres erre a szezonra számos technikás fiatalt igazolt, Molina helyére jött a török Enes Ünal, 10 millió euróért megvették Marc Cucurellát a Barcától, ahonnan a télen Carles Alenát is kikölcsönözték. Valamint lecsapott arra a Take Kubóra, aki képtelen volt beilleszkedni az Unai Emery által irányított Villarrealba.

Közülük egyértelműen Cucurella nyújtja a legjobb teljesítményt a balszélen, Enes Ünal – Huesca elleni – duplája pedig a bennmaradást érheti a számukra. A durvaságok továbbra is megvannak, elég Djené brutális megmozdulására gondolni a Sevilla argentinjével, Lucas Ocamposszal szemben.

Az igazi visszaesést a támadójátékuk okozza, 33 forduló alatt csupán 26 gólra voltak képesek, ezért a nagy különbséga tavaly nyári 8. pozíciójukhoz képest. Az utolsó öt játéknapnak a 15. helyről vághatnak neki, és a biztos bennmaradásért még legalább a ligautolsó Eibart le kellene győzniük május 9-én.

Na mi a harci helyzet? Egy jól megszokott kép a Getafe mérkőzéseiről Forrás: Anadolu Agency via AFP/2021 Anadolu Agency/Burak Akbulut

Ha ez sikerül, akkor is nagy változások előtt állhatnak a nyáron, pláne, ha esetleg Simeone nem nyerne egyetlen trófeát sem az Atléticóval. Márpedig erre egyre nagyobb az esély – ha abból a pozícióból, amiben a fővárosiak voltak még februárban, elveszítik a bajnokságot, akkor az a Simeone-éra végét jelenti.

Ha ez bekövetkezik, akkor adja magát Bordalás kinevezése, akinek ez lehet a következő állomás edzői pályafutásában. A Getafe pedig szintén válaszút előtt állna: akar-e a La Liga leggyűlöltebb csapata maradni, vagy szeretne egy kellemesebb képet alkotni magáról az előttünk álló években?